Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Pilkhoffer Mónika: Présházból nyaraló. A filoxéra hatása... 353 lővel vagy anélkül - kiadásra, esetleg eladásra.21 A hirdetések között emeletes, 6 szobás kiadó villát is lehet találni.22 Varta Albert horvátországi gőzmalomtulajdonos felsőmakárbeli 2 szobás, bútorozott, déli és nyugati teraszos villáját a következő előnyök kiemelésével ajánlotta bérbevételre: „Gyönyörű fekvés, pormentes vidék, kitűnő forrásvíz és patak a kerítés mellett. Esetleg a gyümölcsterméssel együtt.”23 A présház A présházak alapvetően a szerszámok, a prés és a hordók tárolására szolgáltak, illetve a munkák idején fedelet biztosítottak a gazdáknak. A legegyszerűbb változatai földszintesek voltak, de általában ezekben az egyszerű, díszítetlen épületekben is kialakítottak a szerszámok elhelyezésére szolgáló helyiség mellett egy szobát. Erre példa Pécs Ignác kispiricsizmai építkezése 1898-ból,24 vagy Papp József présháza Kis-Deindolban 1899-ből.25 Kotenczky Lipót alsógyükési présházában a szoba mellett már a konyha is megjelent az alaprajzon.26 Ilyen présházakat a századfordulón már inkább csak a külvárosok szerényebb egzisztenciái építtettek maguknak, elsősorban a szőlőhegy keleti, a budai külvároshoz közel eső részén. A nagyobb présházak emeletesek voltak. Frummel György Alsó-Makár dűlői présházában a földszint a gazdasági jellegű tevékenység helyszíne volt, míg az emeletet egy szoba-konyhás lakás foglalta el.27 A présházak legszebb változatait azok az emeletes épületek képviselték, amelyeknek déli oldalát fa erkély vagy veranda, illetve lombfűrészes oromzat díszítette, mint például Wéber Ferenc borházát a Felső-Gyükésben,28 Bors Márton présházát a Rigóderben29 vagy Horváth Halas Antal kőművesmester épületét az Alsó-Makárban.30 Az észak-déli hossztengelyű, keskeny főhomlokzattal rendelkező présházak jól illeszkedtek a terepadottságokhoz, hiszen nem okozott gondot, ha az alsó szint hátsó, északi része a domboldal emelkedése folytán már a járószint alá került. 21 Pécsi Napló, 1903. április 29. 8. p. 22 Pécsi Napló, 1912. április 21. 15. p. 23 Pécsi Napló, 1915. május 1. 4. p. 24 MNLBaML IV. 1406.b 11203/1898 25 MNLBaML IV. 1406.b 2599/1899. 26 MNLBaML IV. 1406.b 6758/1903. 27 MNLBaML IV. 1406.b 7792/1899. 28 MNLBaML IV.1406.b 23518/1901 29 MNLBaML IV. 1406,b 6989/1899. 30 MNLBaML IV. 1406.b 551/1902.
