Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Pilkhoffer Mónika: Présházból nyaraló. A filoxéra hatása... 351 sem, amelyben ilyen típusú épületek felépítését kérvényezték volna. Ennek valószínűleg az lehet az oka, hogy az 1888 előtti építési szabályrendeletek (1864, 1873)13 csak a város területén emelt épületek esetében követelték meg építési engedély kiváltását. Az 1888-as szabályrendelet viszont már úgy fogalmazott, hogy a város bel- és külterületén mindennemű építkezés engedélyköteles.14 1888 és 1907 között a város tanácsához benyújtott 2474 építési engedély közül 62 kapcsolódott a szőlőműveléshez. Az építési iratokon különböző elnevezésekkel találkozhatunk. Az egyik leggyakoribb a présház, de a szőlőház, szőlő lakház, borház, vincellér lak,15 nyári lak, nyaraló és villa is előfordul.16 Ilyen típusú épületek tervei nem kerültek elő az 1888 és 1891 közötti évekből, ami valószínűleg azzal magyarázható, hogy kellett egy kis idő, amíg átment a köztudatba az új szabályozás. A levéltárban megőrződött mecseki építkezések száma 1896 után kezdett el növekedni. A legtöbb présházra és villára benyújtott építési irattal a századforduló éveiben találkozunk; az építkezések lendülete pedig egészen 1906-ig kitartott. Úgy tűnik tehát, hogy sem a filoxéra, sem a borhamisítási botrány okozta jövedelem-kiesés nem eredményezett visszaesést a présházak és a mecseki villák építésében. A szőlőterület és a szőlőművelés korábbi jelentőségének csökkenésével ugyanakkor átalakult az épület funkciója. A korábban gazdasági jellegű présházak egyre inkább a tulajdonos pihenését, kikapcsolódását szolgáló nyaralókká alakultak át. Erről az épületek alaprajzi elrendezésén túl az is tanúskodik, hogy maguk az építtetők is egyre gyakrabban használták a nyaraló vagy villa kifejezést a présház vagy szőlőház helyett az építési iratokban. 13 MNL BaML IV.1418.15.1 építési szabályrendelet 1873. 14 MNL BaML IV.1418.15.2 építési szabályrendelet 1888. 15 A többi épülettől eltérő funkciójú vincellérlakkal most nem foglalkozom, hiszen ezeket az épületeket nem a tulajdonos, hanem a szőlőmunkák felügyeletével megbízott munkások számára építették. 16 A források közt akadt olyan épület, amely csak nevében kapcsolódott a szőlőműveléshez. Erre példa Panta János építési kérelme, aki a Havi Boldogasszony dűlőben tervezett építkezésére először nem kapott engedélyt. Másodszorra azzal a feltétellel építkezhetett a telke másik részén, hogy amíg a terület be nem épül, addig az épület csak szőlő lakházként eshet bírálat alá. A nyilvánvalóan lakóháznak szánt épület átnevezésének az lehetett a magyarázata, hogy így az építtető nem támaszthatott igényt a város felé a vízvezeték és a közvilágítás kiépítésére. MNL BaML IV.1406.b 354/1903.
