Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
302 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében 1767-ben az urbárium behozatala előtti egyik kérdésre ezt válaszolták: „a város előnyei a homokos halmok, amelyeken csak nehezen eladható bor terem”.14 A 18. század közepén már elhagyott szőlőkről is olvashatunk, melyeket a tulajdonosaik szegénységük miatt nem tudtak megművelni, és trágyázni sem tudták a homokos területen lévő szőlőiket, mert nem voltak állataik.15 A város első ismert térképén 1772-ből is látszik, hogy a nyugati oldal kivételével, ahol a Duna és mellékfolyója, a Sugovica (ma: Kamarás-Duna) folyik, minden oldalról szőlők veszik körül a várost.16 Ezek a szőlők északról dél felé haladva a 19. és 20. századi elnevezése: Felső szőlők, Kenderesi szőlők, Jaukói szőlők, Petői szőlők.17 A Kenderesi szőlőket sokáig Kenderestói szőlőknek is nevezték a 18. században itt létezett tóról. A bajai határ Vranyes/Vranyos (Aranyos, a 20. században Virányos) nevű részén is voltak szőlők. A város földrajzi adottságairól Fényes Elek írta 1851-ben megjelent művében, a Magyarország geographiai szótárában: „Határa homokos, s 1200 négyszögölével 12871 hold,18 mellyből 90 telek után úrbéri szántó 2772, rét 1388, jó legelő 1160, homokos legelő 2330 h., szőlőskertek 2822, uradalmi föld 37, tölgyes erdő 1504, mocsár 98, utak 260 hold. Gazdálkodásában legfőbb szerepet visz a szőlőtermesztés.”19 Ezek az adatok szerepelnek Bauer Antal vármegyei főinzsellér 1826-ban megjelent, Repertorium universorum terrenorum II comitatibus Bács-Bodrogh című munkájában is. Bauer műve szerint az 1820-as években a legtöbb szőlőterület Baján volt, megelőzve ezzel Szabadka és Zombor városokat is.20 1855-ben összeírták a bajai uradalomban azokat a földeket, amelyeket a város használt. Ebben 8701 kapás szőlő szerepel, és a várossal pár évvel korábban egyesített Istvánmegye faluban további 3 kapás szőlő.21 1873-ban 578 négyszögöl szőlőterület (1479 1600 négyszögöles hold) 895 szőlőbirtokos tulajdonában volt. Ebben az évben 329 akó fehér-, 2748 akó vörös- és 5382 akó siller 14 Iványi 1887. 20. p. 15 Iványi 1887. 22. p. 16 MNL BKML XV.1.a BVT. 21. Erky-Nagy 2013. 10. p. 17 Az 1900-ban kiadott Kollár A.-féle Törvényhatósági joggal felruházott Baja város térképe. (Nagy 2001.) A szőlők neve közül a Jaukóit sokszor elírták Jankóinak, pl. a Harmadik Katonai Felmérés térképén is. A Felső szőlők másik elnevezése Vancaga (Fancaga), ami a szomszédos település Bajaszentistván délszláv elnevezése is. Az 1772-es térképen még latinul adták meg a szőlők neveit. 18 Kis magyar hold vagyis 1 jugerum, mert nem 1600, hanem 1200 négyszögöles hold. 19 Fényes 1851. 69-70. p. 20 Bauer [1826] - Bajának 2822 hold szőlőterülete volt, Szabadkának 2287, Zombomak pedig 1430. A vármegyében ennek a három településnek volt a legtöbb szőlőterülete. 21 Kiss 1889. 259. p.
