Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Fábián Borbála: „Igyunk sógor mert Baján még van jó bor.” 301 Jobb, tartósabb borokat Szabadka, Jankovác,3 Baja, Almás,4 Újvidék homokos határa szolgáltat. [...] Nagyobb borkereskedő hely Baja, Újvidék, Kúla. A megyei közönség nemcsak a mennyiség, de a minőségre nézve is nagy tekintettel viseltetik. Az országban a mi megyénk, városok közt pedig Szabadka legtöbb bort fogyaszt.”5 A 20. század elején ezt írták Bajáról: „A szőlőművelés is elég virágzó. Bora jó évenkint mintegy 7 ezer hektoliter kerül piacra.”6 Az első adatok a város határában lévő szőlőtermesztésről és a borkereskedelemről a török korból maradtak ránk, 1578-ban öt szőlőbirtokost jegyeztek fel.7 Az 1570-es defter a város borkereskedelmével kapcsolatban megjegyzi, hogy a kikötőben a hordók után vámot szedtek.8 A török alóli felszabadulás utáni első összeírásban, amit 1699-ben készitettek, 366 kapa szőlő is szerepel. Az 1714. évi összeírásban - a Rákóczi-szabadságharc pusztításai után - 170 kapa szőlő, az 1720. évi összeírásban 289 kapa szőlő.9 Bél Mátyás művében, melyet 1735-ben a vármegye is ellenőrzött, ezt írta a bajai szőlőművelésről és borkultúráról: „A mezőváros sík vidéke nem kevésbé termékeny borban, mint gabonában, amely itt igen jól megterem. A szőlő leginkább budai nemesitésű vörös.”10 A bajai uradalom és Baja mezővárosa 1750-ben gr. Grassalkovich Antal birtokába került, aki 1755-ben új haszonbéri szerződést kötött a várossal. E szerint csak egy kocsmát tarthatott a város, amelyben a saját borait árulhatta olyan áron, mint az urasági kocsmákban. A robotot 2500 forintért megválthatta, de a „az uraság borait a hajókról a pincébe szállítani s azokat ismét annak idején csak a belső korcsmákra kihordani, item szüretkor az uraság szőlőiben szükséges szedőket és szekereket, úgy nemkülönben dézsmáláskor eddig is szokott ordinantiákat állítani tartoznak.”11 Az 1767-ben kötött úrbéri örökös szerződésbe is ezek a pontok kerültek. Az 1767-es szerződés egyik pontja szerint a szőlőket be kellett keríteni és a szőlők művelésére a hegybíró ügyelt.12 A szőlőket - az erdők mellett - a futóhomok megkötésére is használták.13 3 Jánoshalma. 4 Bácsalmás. 5 Fridrik 1878. 23-24. p. 6 Öveges 1910. 49. p. 7 Vass 1989. 176. p. 8 Káldy-Nagy 2008. 161. 9 Iványi 1885. 31. p. és Rapcsányi 1934. 39., 42., 44. p. 10 Bél 1982. 87. p. 11 Iványi 1887. 15. p. 12 Iványi 1907. 22. p. 13 Felső-bácskai 2017. 488. p.
