Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Pakó László: Bor, kocsma és emberölések a kora újkori Kolozsváron 279 mert éppen kiárusítás közben felfött borát jó minőségűvel próbálta feljavítani.45 A kimérendő napi bormennyiség tekintetében 1560-ban még úgy rendelkeztek, hogy egy cégér alatt napi egy hordó bor mérhető ki, 1583-tól viszont ha a kocsmáltató megkezdett bora elfogyott, egy óra szünet után újra kihelyezhette cégérét.46 Az árak kérdése is gyakran fölmerült a százférfiak tanácsában. 1578- ban négy dénárban állapították meg egy ejtel bor árát, azonban a bor minőségétől függően vagy más megfontolásokból (például borhiány miatt) a vásárbírák magasabb, hat, nyolc, esetenként akár húsz vagy huszonnégy dénáros árat is megszabhattak.47 Azt viszont nem nézték el, ha valaki engedély nélkül emelt a bor árán.48 Az alábbiakban bemutatásra kerülő kocsmai emberölések szempontjából azok a helyhatósági szabályrendeletek a legfontosabbak, melyekkel a város elöljárói az italmérések működését igyekeztek úgy szabályozni, hogy azok ne zavarják a város csendjét és a városlakók biztonságát, és igazodjanak a közösség erkölcsi normáihoz is. 1574 decemberében a centumvirek a bírót és a tizenkét tagú esküdt tanács tagjait kérték, hogy alkossanak a kocsmák számára olyan rendtartást, „ ki az Úristennek tisztességére és az közönséges csendességre, békességre legyen ”.49 Az említett városi béke és csend fenntartása érdekében utasították 1589 novemberében a főbírót arra, hogy vettesse tömlöcbe azokat a „ hitván embereket, kik a korcsomákon nappal vagy éjjel kiáltoznak, vagy ugyan ordítnak”.50 1597 elején csak úgy engedélyezték a kocsmák vasárnapi kinyitását, ha nem lesz „ valami részeges tormézló [ti. dorbézoló] emberek miatt tumultus ez városon ”.51 1600 júliusában is egyhónapos szünet után engedélyezték újra a vasárnapi kocsmáltatást, de csak akkor, ha „ valamely oly inconvenientia nem találkozik városunkra, kit Isten távoztasson el ”.52 A kocsmákban kockázó, kártyázó, dologtalanul lézengő legényeket kalitkával, tömlöccel vagy városból kiveréssel fenyegetve próbálták munkára fogni.53 45 A határozatból tudjuk, hogy korábban egy másik személy, Kötélverő Tamás is hasonló bírságban részesült. KvTanJk 1/5. 34v. 46 CorpStat. I. 185., 196-197. p. 47 KvTanJk 1/3. 5\ 162, 172v; 1/5. 120, 209, 243v. 48 1592-ben a városi jogügyigazgatók Tarisznyás Simont idézték bíróság elé, mert borát a megengedett áron felül, nyolc dénárért adta. KvSzám 5/XIV. 10. 49 KvTanJk 1/3. 108; Kovács Kiss 2008. 16. p. 50 KvTanJk 1/5. 60. 51 KvTanJk 1/5. 148\ 52 A tiltást megszegő borgazdáknak tíz forintos büntetést helyeztek kilátásba. KvTanJk 1/5. 183\ 184. 53 KvTanJk 1/3. 154; 1/4. 15v; 1/5. 3, 31, 60; CorpStat. I. 204-205. p.
