Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Pakó László: Bor, kocsma és emberölések a kora újkori Kolozsváron 275 A „ borbehozás miatt\i] nagy abusus ” okán 1593 végén a százférfiak két alkalommal is megparancsolták a város jogügyigazgatóinak, hogy késedelem nélkül idézzék törvény elé a város borbehozási tilalma ellen vétőket.13 1595 elején újra megtiltották az idegen borok - és ekkor már a sörök - városba szállítását, egyúttal felhívva a főbíró figyelmét, hogy ne csak a városkapukat, hanem a külvárosokat is őriztesse nagyobb szigorral, mert különösen a hóstátiak körében gyakorivá vált az italcsempészet.14 1602 szeptemberében leszögezték, hogy a városba kizárólag kolozsvári örökösök vihetik be boraikat, de ők is csak azokat, melyek a város földjén termett szőlőből készültek.15 Egy hónap múltán újra sürgették a bírót, hogy fogassa meg és idősebb százférfiak bevonásával büntesse azokat, akik zálogos földekről származó szőlőt, vagy idegenből vásárolt mustot vittek a városba.16 A törvénytelenségek elharapózhattak, ugyanis néhány hét elteltével a városi jogügyigazgatókat is az idegen borok csempészei elleni azonnali fellépésre szólították.17 Vélhető, hogy az 1603-1604-es politikai események okán került le a kérdés egy időre a százférfiak gyűléseinek napirendjéről. 1605. november elején azonban újra felszólították a jogügyigazgatókat, hogy a gyilkosok, paráznák és egyéb szarvas vétkek elkövetői mellett az idegen borok csempészei ellen is tegyenek határozott lépéseket.18 Talán épp e felszólítás miatt is, a hónap végén a királybírót, Ötvös Andrást, perbe is készültek hívni, mert az a hír járta róla, hogy idegen bort vitt a városba.19 Az idegen borbehozókkal folytatott huzavonáik során a város vezetői időnként a fejedelmet is segítségül hívták. 1636. november 1-jén azért kérték a közbenjárását, mert a gyalui udvarbíró és a [szászjfenesi bírák csak különleges fejedelmi vallatóparancs birtokában engedték, hogy a kolozsvári jogügyigazgatók és bizonyos királyi emberek a településen tanúkat vallassanak a fenesi határról a városba idegen bort csempésző kolozsváriak ellen indított perükben.20 A borbehozási tilalom betartatása iránti igyekezetükben azonban az elöljárók néha éppen a központi hatalommal találták szemben magukat. 1571-ben 13 KvTanJkI/5. 114. (november 20.), 115. (december 31.) 14 KvTanJk 1/5. 129v—130; CorpStat. I. 242. p. (február 25.) - Az év végén (október 7.) ismét az idegen borok behozásának veszélyeire figyelmeztették a bírót. KvTanJk 1/5. 122. 15 A zálogba vett földeken termelt, vagy az idegentől vásárolt szőlőkből készült borok már nem kerülhettek a városba. KvTanJk 1/5. 212. (szeptember 25.) 16 KvTanJk 1/5.213. (október 25.) - Egyúttal megtiltották egy bizonyos Kulcsár Mátyásnak, hogy az idegen földön termett szőlőből készült borát a városba szállítsa, de beengedték a felesége földjén termett szőlőjét, mert az a város határain belül volt. Uo. 17 KvTanJk 1/5. 214v. (november 15.) 18 KvTanJk 1/5. 269. (november 1.) 19 KvTanJk 1/5. 252v, 270. (november 22.) 20 MNL OL, R 374, II. sor., I. köt., Ha. csomag, föl. 17.
