Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)

A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében

PAKÓ LÁSZLÓ

BOR, KOCSMA ÉS EMBERÖLÉSEK A KORA ÚJKORI KOLOZSVÁRON1

A kocsma ellentmondásos intézmény. Egyrészt a társadalmi érintkezés, mulatozásjáték, egyszóval a gondűzés, feszültségoldás és -levezetés helyszíne,2 másrészt a társadalmi normák szorításától mentesebb, szabadabb erkölcsi tartást és viselkedést megengedő volta miatt erőszakos és rendbontó cselekmények kirobbanásának is a melegágya.3 Péter Katalin mondta, találóan, hogy az oda látogatók „ a kocsmában ápolták baráti vagy ellenséges viszonyaikat ”.4 A nemzetközi szakirodalomban számos olyan írást találunk, amely a kocsmák, fogadók kora újkori történetének, társadalmi és kulturális szerepének bemutatásával foglalkozik,5 Erdély vonatkozásában azonban még hiányoznak a hasonló írások. Kolozsvár esete annyiban más, hogy Kovács Kiss Gyöngy nemrég röviden összegezte a kolozsvári kocsmák, kocsmaházak, italmérések kora újkori történetéről összegyűlt adatait.6 Lássuk, kutatásai és további levéltári adatok alapján, mit tudunk a kolozsvári borkimérésekről.

1 A tanulmány a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült.

2 Minden társadalomtörténész egyetért abban, hogy a kocsma a legjobb intézmény arra, hogy különféle embereket egy helyre gyűjtsön, kiválóan alkalmas helyszín szerteágazó társadalmi csoportok tagjainak evés, ivás, szórakozás útján való összekovácsolására, a helyiek és az idegenek külső világának találkozására, és a hírek áramlásának elősegítésére. Kümin 1999. 158., 161-163. p.

3 Nyilvánvaló, hogy a fenti lehetőségek a bűnözők számára is ugyanolyan vonzerőt jelentettek. Kümin 1999. 164-165. p.

4 Péter 2008. 114. p.

5 Csak néhány fontosabb munkát említve: Clark 1983.; Kümin-Tlusty 2002.; Kümin 2007.; Brennan 2011.; Hailwood 2014.; Barleen 2019.

6 Kovács Kiss 2008.

Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. 2021. 273-298. p.