Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Pecsők László: Kőbánya - borvidékből a sörgyártás fellegvára 265 Az Első Magyar Részvény Serfőzde Rt. 1908-as átépítésekor tervezett sörléfőző edénye már a mai értelemben vett kombinált ciklusú berendezésekre emlékeztetett, ahol a gőzgép által kibocsátott gőzt használták az addig nyílt tűz felett fűtött edény fűtésére. Ez ugyanígy működött mindkét Haggenmacher és a Dreher gyárban is.93 A Polgári Serfőző 1912-ben épült gabonasilója az ország egyik első vasbeton ipari épülete.94 Az először a Részvényserfőzde új épületében teherhordó elemként bevezetésre kerülő vasalt alaplemez következtében a sörfőzdék aránylag csekély épületszerkezeti ráfordítással növelhették gyártási volumenüket. Az új szerkezetépítési módot a malátázók építésénél is alkalmazni kezdték, ahol a fesztávok növelése döntő előnyt jelentett. A Elaggenmacher gyár kőbányai malátázója jó példája ennek az újításnak. A vasbeton megjelenése jelentősen hozzájárult a modern sörfőző technika továbbfejlődéséhez is.95 A kőbányai vizek A sörgyártáshoz nagyon sok vízre van szükség, egy liter sör 10 liter vízből készül. A kőbányai sörgyárak vízellátását főként a helyben fúrt kutak biztosították. Az itt található karsztvíz tökéletes volt a sörfőzésre. A víz ízét a keménysége, a benne oldott mész mennyisége biztosítja. Mivel a vizet a mészkő rétegből nyerték, az a lehető legtöbb meszet oldotta ki a kőből és a vastag kőréteg az összes szennyező anyagot is kiszűrte.96 A legrégebbi kőbányai kút 99,5 m mély volt, ezt még 1687-ben fúrták.97 Bár a Zsigmondy Vilmosról szóló szakirodalom szerint a híres bányamérnök, a mélyfúrású kutak legjelentősebb hazai úttörője 1874-ben, Schwechatban dolgozott először a Dreher cég számára, a kőbányai kutakat pedig később unokaöccse, Zsigmondy Béla fúrta,98 egy korabeli újságcikk szerint Dreher Antal - a kőbányai gyár vízszükségletének kielégítésére - már 1863-ban felkérte őt egy 105 öl (192 m) mély ártézi kút fúrására.99 Eleinte a sziklapincék padlója alatti, 30 méteres szintig lemélyített hatalmas kútaknákból nyerték a sörfőzés93 Pilsitz 2015. 80-81. p. 94 Mihailich-Haviár 1966. 181. p. 95 Pilsitz 2015. 84. p. 96 NagyI. 2017. 2. p. 97 Török I.-Varga 1975. 15. p. 98 Csath 1983. 33. p., Langó-Balázs 2009. 6-7. p. 99 Hölgyfutár, 1863. június 18. 14. évf. 72. sz. 575. p.
