Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
266 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében hez szükséges vizet.100 Ami biztos, hogy Zsigmondy Béla Kőbányán az első kutat 1884-ben a sertéshizlaló telepen fúrta. Az első sörgyári kút fúrása pedig Polgári építésekor történt 1892-93-ban. Egyben ez volt az első, ami feltárta az alsó mediterránig hatoló gazdag víztartó rétegeket több mint 100 m mélyen. Zsigmondy ezután 1913-ig összesen 18 kutat fúrt a sörgyárak számára, a legmélyebbet 218 méter mélységig. A kőbányai karsztvíz legfőbb felhasználói a sörgyárak voltak, de más gyárak területén is működtek kutak, szintén jelentős vízhasználattal. A hatalmas igénybevétel következtében a talajvíz egyre mélyebbre süllyedt. A Polgári Serfőző I. kútjában 1892-től 1912-ig a vízszint 17 méterről 37 méterre, a Részvény Serfőző I. kútjában 1894-1912 között 8 méterről 22 méterre csökkent a vízszínt, mert az altalajt közben több mint húsz fúrással csapolták meg.101 Kőbánya sörgyárai és az egyéb üzemek kútjai előidézői lettek hazánk egyik legjelentősebb rétegvízszint csökkenésének.102 Az I. világháború után a kutak hozama gyakorlatilag elapadt, új vízlelőhelyek keresésére volt szükség. Kiváló karbonátos vizet találtak a Rákos-pataktól északra, a Rákoskeresztúr és Cinkota által közrezárt forrásmajori térség mélységi kútjaiban, melyek összetétele igen hasonló a kőbányai vízéhez.103 De Kőbányán is fúrtak újabb kutakat. Különböző időpontokban összesen 28 kút működött a sörgyárakban, ebből 17 még 1975-ben is üzemelt.104 Összegzés A 19. század közepén Óhegyet és Újhegyet még szőlő borította, de a századfordulóra már az ipar lett az uralkodó. 77 nagyobb iparvállalat működött itt, bár a gyárak számát és az alkalmazott munkaerőt tekintve nem a söripar volt a legnagyobb, de jelentőség szempontjából mégis az élmezőnybe tartozott.105 A Fővárosi Serfőzde volt a hatodik sörgyár Kőbányán (bár az egykori Királyi Serfőzde ekkor már jó ideje csak malátagyárként üzemelt). Ezek, a Dreher kivételével egymás mellett sorakoztak a Maglódi út mentén, de a Dreher gyár is látótávolságon belül helyezkedett el. A század első évtizedeire kiépült a magyar München, Európa talán legnagyobb söripari központja, ahol néhány négyzetkilométeren belül működött az ország öt kiemelten legnagyobb sörgyára és 100 Nagyi. 2017. 2. p. 101 Langó-Balázs 2009. 6-7. p. 102 Erdősi 1970. 24. p. 103 Langó-Balázs 2009. 7. p. 104 Török I.-Varga 1975. 15. p. 105 Dausz 1913. 178. p.
