Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
262 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében A Polgári tulajdonosaival közel egyidőben egy másik - többek között Kohner Adolf nevével fémjelzett - befektetői csoport is meglátta a fantáziát a sörgyártásban. Ok azonban csak a sörgyártás egy részfeladatát, a malátagyártást tűzték ki célul maguk elé. 1894-ben megalakult az Első Magyar Malátagyár Rt., aminek azonban a cégbíróság csak abban az esetben engedélyezte volna a névhasználatot, ha hitelt érdemlően bizonyítani tudják, hogy valóban ők az első malátagyár az országban. Mivel ezt nem tudták megtenni, a nevüket Budapesti Malátagyárra változtatták.70 Gyárépítés céljából Kőbányán vásároltak telket, de nem a Maglódi út környékén, ahol a három nagy sörgyár működött, hanem az Ohegy alján, a Gyárdűlő 8514. számú telket vették meg a Noszlopy és a Szacsvay utca sarkán.71 Az építkezés azonban nem indulhatott meg, ugyanis a megváltozott gazdasági körülményekre hivatkozva a cég befektetői már 1895-ben a felszámolás mellett döntöttek. A felszámolási folyamat 1898-ban fejeződött be, ennek során a telket értékesítették.72 A Részvényserfőzde és a Polgári közti területen azonban az országos szintű gazdasági visszaesés ellenére is megkezdődött az építkezés. 1894-ben egy tőkéscsoport vette meg a telket, és megalakították a Kőbányai Királyi Serfőzde Rt.-t.73 A Maglódi út 1-3. alatt 3 hektáron építették fel a negyedik kőbányai gyárat, amely 1898-ban jelent meg termékeivel a piacon.74 A Malátagyár befektetői valószínűleg jobb üzleti érzékkel rendelkezetek, mint a Királyi tulajdonosai, amikor el sem kezdték az építkezést, ugyanis a recesszió hatására a másik négy nagy gyár termelése is visszaesett. Ilyen körülmények között pedig az új gyár sem tudta kihasználni a kapacitását, így nem termelt elég bevételt a kiadások, és a hitel fedezéséhez. A tulajdonosok ezért 1900-ban a felszámolás mellett döntöttek, ami 1909-ben fejeződött be.75 A Királyi sörfőzde gyors kimúlásában valószínűleg az is közrejátszott, hogy kihagyták őket a nagy sörgyárak kartelléből. A 20. század elején a négy nagy gyár az államtól kérte a sörpótlék leszállítását, de a minisztérium a kartellbe szerveződést javasolta. 1902-ben a Dreher, a Részvény, a Polgári, és a Haggenmacher kartellszerződést kötött. Elosztották egymás között az értékesítési területeket, mennyiségi kontingenst állapítottak meg, szigorították a hitelfelvételt és megállapodtak a sörárakról.76 70 BFL VII.2.e 582/1894. Első Magyar Malátagyár Rt. 1143. kisdoboz. 71 BFL XV.37.C 15794 tbsz. 42213 hrsz. 72 BFL VII.2.e 582/1894. Első Magyar Malátagyár Rt. 194. kisdoboz. 73 BFL XV.37.C 13786 tbsz. 41019 hrsz. 74 Ez sör! 82. p. 75 BFL VII.2.e 313/1894. Kőbányai Királyi Sörfőző Rt. 76 Gallatz-Kozma 1997.415. p.
