Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
254 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében re. Az biztos, hogy 1843-ban bevezették a servámot. Ettől kezdve csak olyan sört és sörélesztőt lehetett árulni Pesten, amit előzetesen leadóztak servám formájában. Ekkor a sörhiányra hivatkozva azt is engedélyezte a városi tanács, hogy bárki behozhat, és árulhat nem a városban készült sört és sörélesztőt, természetesen a servám előzetes megfizetése után. Ez ellen bőszen tiltakoztak is a városi sörfőzde tulajdonosok.5 Magát a serrendtartást, illetve bármi olyan iratot, amiben azt írták volna, hogy céhes keretektől függetlenül bárki főzhet sört, de még csak ez ellen tiltakozó bármilyen beadványt azonban alapos kutatómunka után sem sikerült eddig találnom. Bevilaqua Borsody Schmidt Péter beadványával példálózik,6 amiben az új szabályra hivatkozva kér serfőzői szabadalmat, miután leírja azt is, hogy a beadott dokumentumokkal igazoltan Münchenben tanulta ki a serfőző szakmát, ezután pedig évekig gyakorolta is azt, így az 1841 -ben megszerzett pesti polgárjoga7 alapján jogosult a szabadalomra. Több sajnos nem derül ki a hivatkozott új szabályról. De az, hogy Schmidt hosszan írt a tanulmányairól, és az azóta megszerzett gyakorlatáról, nem azt igazolja, mintha boldog-boldogtalan szabadon főzhette volna a sört. Ellenben az is tény, hogy a Tanács azzal az indokkal fogadta el a beadványt, hogy a serfőzés minden helybéli lakosnak szabad a meghatározott servámdíj fizetése mellett.8 Schmidt Péter tehát megnyithatta serfőzdéjét az Üllői úti Mária Terézia kaszárnya közelében. Szokás volt az ecet-, a pálinka- és a sörfőzés összekapcsolása, mivel a nyári melegben még nem tudták a sört eltárolni, így ekkor nem is főztek, ezért a különböző időjárási körülmények között, ugyanaz a mester űzte mindhárom mesterséget, így jutott eszébe Schmidt Péter pálinka- és ecetfőző mesternek, hogy 1838- ban Münchenbe menjen, ahol kitanulhatja a sörfőzés mesterségét. Méghozzá nem is akárkitől, hanem a korszak, de talán a sörfőzés egész történetének egyik leginnovatívabb sörfőző mesterétől, a Spaten sörház tulajdonosától, Gabriel Sedlmayrtől.9 Az ipari sörfőzés aranykorának két legnagyobb egyénisége Sedlmayer és Dreher Antal volt.10 Beutazták egész Európát, ahol a különböző főzési technológiákat tanulmányozták. A legtöbbet Angliában tanulták, a briteknél ugyanis már korábban is rendelkezésre álltak olyan technológiák, melyek segítségével lehetővé vált a sörgyártás ipari átalakítása, de ezek Európába csak a napóleoni 5 BFL IV.1202.C Int. a.m. 5541/III kcs. 6 Bevilaqua Borsody 1931. 769. p. 7 BFL IV. 1202.V 1. kötet 8 BFL IV.1202.h Rel. a. n. 10816. 9 Kozmáné 2004. 17-19 p. 10 Kovács-Vétek 1999. 42. p.
