Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Herédi Attila: Egy borvidék végnapjai 245 alkapitány egyik feladata volt csupán.61 Sok próbálkozás, könyörgés után végre a hatóság is belátta, hogy a helyzet tarthatatlan, így Keresztes Károly mezei kapitányt (aki ezen tisztséget már közel harminc esztendeje közmegelégedésre ellátta) állandó kőbányai „állomásra” helyezte.62 „Magyarország Fővárosának határában a kőbánya vidéke személy és vagyon bátorság tekintetében az amerikai indusokkal népesített őserdők szomszédságához fog hasonlítani” A birtokosok vészjósló jövőképe nem valósult meg - sőt, a városegyesítést követően Kőbánya pont, hogy az amerikai partvidék ipari övezetéhez fogható fejlődésen ment keresztül! Ehhez persze a felsoroltakon kívül szükséges volt néhány olyan tényező megjelenésére is, amelyeket 1863-ban még nem lehetett előre látni. Ezen okokat a következőkben a tanulmány szerkezetét követve mutatom be: 1. A szőlőmüvelőkre sok veszély leselkedett, hiszen a mezei rendőrség Kőbányára helyezésével hiába is oldották (volna) meg a szándékos kártevéseknek, a termés lopásának a gondját, az előállítható bor mennyisége az időjárási viszonyok miatt végül igencsak esetleges volt. Számtalanszor panaszkodtak ezért a birtokosok a tanácsnak, kérve, hogy adókedvezményt,63 vagy egy-egy jégverés miatt kártérítést kapjanak, de a hatóság többnyire nem vette figyelembe ezeket a hangokat.64 Az olyan vitákban, amelyek a szőlőbirtokosok és a gyárosok vagy kereskedők, fuvarosok érdekei között támadtak, a tanács többnyire az utóbbiak javára foglalt állást, éreztetve ezáltal is, hogy a városnak fontosabbak a gazdasági fejlődés szempontjai, mint a birtokosság igényei.65 Ha pedig kicsit távolabb tekintünk, a 19. század vége felé, akkor meglátjuk azt a fontos, ám senki által előre nem láthatott tényezőt, amely a kőbányai szőlőkultúrának is véget vetett: a filoxéravészt... Az Amerikából behurcolt szőlőgyökértetü elleni küzdelembe egész Magyarországon nagy energiákat fektettek, és a budapesti növényne-61 A jelen tanulmányban közölt forrásszöveg is egy ilyen kérelem. 62 Keresztes Károlyról és a mezei rendőrség kőbányai működéséről szól korábbi tanulmányom. Herédi 2020. 63 BFLIV.1303.fII.2708/1866. 64 Adókedvezmény elérése abban az időben, amikor a városvezetés eleve pénzszűkében volt, külön művészetnek számított. 65 Egy jellemző példa, amikor a tanács egy, a közbirtokosok által önkényesen használt szőlőhegy-részt arra hivatkozva, hogy a téglagyárból jövő szekerek útját akadályozza, megnyittatott: BFL IV. 1303.fill. 1693/1868.
