Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Herédi Attila: Egy borvidék végnapjai 241 lezték a fuvarosokat, hogy az utakat kevésbé igénybe vevő szekereket használjanak.37 Az Ohegyen átvezető dűlőutak megnyitása, kiépítése és karbantartása a szőlőbirtokosokra, illetve a gyártulajdonosokra maradt, amihez a város csak asszisztált az ellenőrzésre kiküldött mérnök, illetve mezei kapitány személyében. A folyamatosan pénzszűkében lévő városvezetés még 1873 után sem volt hajlandó két kézzel szómi a pénzt olyan feladatokra, amelyek, bár javították volna Kőbányán az életminőséget, nem tartoztak szorosan vett feladataik közé. így például elutasították a téglagyárosok azon kérvényét is, amelyben a kápolnától a telepekig vezető rövid (mintegy 400 méteres) útszakasz kikövezésére irányult.38 A szőlőhegyekre nézve további veszélyt jelentett a katonaság szinte folyamatos gyakorlatozása Kőbánya térségében.39 Ez elsősorban az átvonuló seregek által letaposott, tönkretett tőkékben nyilvánult meg, de a rákosi földekről idáig hallatszó ágyúdörgés miatt is panaszkodtak a birtokosok, ám természetesen vajmi kevés esélyük lehetett ez ellen eredményesen fellépni.40 Az itt bányászott mészkő keresett építőanyagnak számított41 - Pesten nem is volt más kőbánya, legközelebb csak a budai hegyekben. A kiválóan faragható, sőt, fűrészelhető itteni mészkövet nemcsak építőkőnek használták, hanem öszszetörve kőporként is kínálták, ami a házak bevakolásához, színezéséhez volt szükséges, de más díszítéseknél is alkalmazták. A korábban említett, sajátos bányászati módszer miatt azonban sok baleset történt: ezek között voltak a munka veszélyességével összefiiggőek is, illetve a nem kellően elkerített aknákba is bele-beleestek óvatlan személyek.42 Nagyobb baj volt azonban az, hogy az aknák révén „kibelezett” dombok az idők folyamán statikailag instabil állapotba kerültek, ezáltal több bányabeomlás történt - nem egyszer halálos kimenetelű is. Az egyik ilyen híres eset a Rumpelles Mihály birtokán található aknarendszer összeomlása volt, amely nem csupán a sajtó, de a tudósok érdeklődését is felkeltette.43 Ezen előre nem látható, roppant 37 Pesti Napló, 1863. február 5. 38 BFL IV. 1407.b 11.823/1874. 39 Vasárnapi Újság, 1869. 536. p. 40 BFL IV.1303.fV.873/1870. 41 Dausz 1913. 29-30. p. 42 Herédi 2020. 168-170. p. 43 Erről az 1861-ben történt, több halálos áldozattal járó, de tudományos szemmel nézve kétségkívül érdekes esetről szinte minden lap beszámolt. Jedlik Ányos, a neves tudós-feltaláló is szemlézett a helyszínen, majd kimerítő tanulmányban írta meg a robbanást előidéző okokat, az eset lefolyását, hatásait (Jedlik 1864.). A részletes fizikai levezetéseket és matematikai egyenleteket tartalmazó komoly tudományos munkát Az Üstökös című élclap ki is figurázta. Az Üstökös, 1863. március 21. 90-91. p.
