Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
196 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében rétegek képviselői (a zsellértől a polgáron át a nemesig) szőlőföldeket szerezni. Fontos utalnunk arra, hogy mindezen folyamatok alakulását Arad vármegye sajátos igazgatási, s az ebből fakadó gazdasági-társadalmi helyzete is elősegítette. Nagyban serkenthette a szőlőtelepítést a Mária Terézia által elrendelt úrbérrendezés (1767-1774) azon kitétele is, mely engedélyezte illetve megerősítette a „korcsmatartást”, vagyis annak jogát és lehetőségét, hogy a birtokosok saját borukat fél esztendőn keresztül, Szent Mihály napjától (szeptember 29.) Szent György napjáig (április 24.) településükön kimérhessék, árulhassák. Ehhez társult még a szabad pálinkafőzés, mely a nagy kiterjedésű szilvásokon alapult.20 Az Urbárium az egyes helységekben feltett kilenc kérdőpontra adott válaszok negyedik pontjában több-kevesebb adatot tartalmaz a szőlőhegyekre, a bor árára és a már említett korcsmáltatásra, valamint a külső birtokosokra vonatkozóan. Az alábbiakban az 1768-as dátummal ellátott kéziratos feljegyzéseknek a témánk és az általunk vizsgált települések tekintetében releváns közléseit foglaljuk össze. Az extraneus birtoklás ténye szövegszerűen megjelenik Ménesen: „ Vadnak az Helységnek Szöllö hegyei de töbnyire az Aradiak tartyák az Szőllőköt, való ugyan hogy az Lakosoknakis vadnak Szőleji. ”;21 illetve Kiadóván, ahonnan szintén vannak Ménesre bebírók: „ Maga Határjában igen Kevés Szöllei vannak, hanem jobjára az Gazdák Ménesi határban tartyák az ö Szölleiket”.22 A külső birtoklás határozottan negatív megítéléssel kap hangot a gyorokiak részéről: „ Egyedül az Sajnossan esik, hogy az Hegyeknekjavait és az Szöllökött töbnyire Extráneusok és aradiak bírják, az Lakossok pediglen Helység Promontoriumán nem sokat tartónak. [...] Legeltető mezeit külsőbéli Szöllö tartó gazdák meg étetik, mely Káros az Helységnek. ”23 Az aradi extráneusok tevékenysége a 19. században Peretsényi Nagy László 1805-ös borvidék-leírásában is találunk néhány adatot az aradi polgároknak a szőlőhegyekben való jelenlétéről, tevékenységéről. Az aszú és a máslás készítésénél több aradi polgárcsaládot sorol fel: „Molnár, 20 Kovách 1993. 93. p.; Kovách 2015. 83. p. 21 Ménesy Helységnek Urbáriuma, 3. p. Ménes (ARAD) J Mária Terézia Úrbéri Tabellák | Hungaricana (Megtekintés: 2022. január 10.) 22 Kladova Helységnek Urbáriuma, 4. p. Kladova (ARAD) | Mária Terézia Úrbéri Tabellák | Hungaricana (Megtekintés: 2022. január 10.) 23 Gyorok Mező-Városnak Urbáriuma, 5. p. Gyorok (ARAD) | Mária Terézia Úrbéri Tabellák | Hungaricana (Megtekintés: 2022. január 10.)
