Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)

A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében

Mód László - Simon András: Arad és a Ménes-magyarádi borvidék kapcsolata 193

1. kép. Borcímke Mogyoródról Fiilöp Mihály gyűjteményéből

a malbec-t, a lagrein-t és a cinseau-t ajánlották.9 Drucker Jenő szerint a 20. század elején a fehérek közül a bakator (ménesi rózsa), a mustos fehér, az apró fehér (aprafer) és az olasz rizling, a kék szőlőknél a kadarka, újabban viszont a cabernet számított meghatározónak. Étkezési céllal a bakatort termesztették, később azonban a saszlák és a muskotályok terjedtek el.10 11

A 19. század második felében Arad-Hegyalja szőlő- és bortermelése óriási változásokon ment keresztül, hiszen a filoxéra az 1880-as években a borvidéken is feltűnt, s más szőlőbetegségekkel együtt szinte teljesen elpusztította a hegyoldalakon viruló ültetvényeket. A szőlőrekonstrukció viszonylag gyorsan lezajlott, ami egyrészt az újratelepítéshez szükséges szaporítóanyag előállítására specializálódott oltványtelepek jelenlétének, másrészt a ménesi vincellériskola hatásának tudható be," de nem szabad megfeledkeznünk az úri-polgári szőlőbirtokosok ezen a téren kifejtett tevékenységéről sem. A 20. század elejére

9 Útmutatás... 279. p.

10 Drucker 1905. 74. p.

11 A vincellériskola szerepéről és működéséről ld. bővebben: Mód-Simon 2021. 7-36. p.