Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Simon Katalin: Kocsmák és borok a jog útvesztőjében... 17 malitás kedvéért jelentette be az építkezést, mivel nyolc éve rendelkezik engedéllyel és minden nyáron felépíti nagy költséggel a nevezett kocsmája elé a szalétlit, s ezalatt az idő alatt egyszer sem emeltek kifogást ellene a hatóságok, a mérnöki hivatal jónak és célszerűnek találta azt, az „ a közlekedést legkevésbé sem akadályozza, a jövőmenőknek gátul nem szolgál; sőt csinos kiállításánál fogva, még az utca díszére is válik. ”27 Érdemes volt panaszt tennie, mivel a Tanács másodjára megengedőbbnek bizonyult, s a városkapitány is engedélyezte azt bizonyos méretbeli megkötésekkel, ugyanakkor szigorúan figyelmeztetve Hollét, hogy bármilyen panasz esetén azonnal le kell bontania azt: „ Meghagyatik egyúttal nevezett korcsmárosnak, miszerint úgy a rend, mind az illem és tisztaság fenntartását szorosan szem előtt tartsa, mert ennek hiányában csak egyszeri rendőri feljelentésre is az adott engedély elvétetik, illetve azonnal beszüntetetik, és pedig minden kárpótlás vagy bármely ebből származható következtetés figyelembe vétele nélkül. ”28 A kávéházak, vendéglők, kocsmák záróráját szintén rendészeti kérdésként kezelte a város, amin bizonyos időszakokban, például farsangkor lazíthattak.29 A magas büntetés kilátásba helyezése ellenére az 1860-as évek újsághírei a zárórák egyre nehezebb betarthatóságáról tudósítanak,30 Pest városa ezért 1867 novemberében elrendelte a kocsmák és kávéházak zárórájának megszüntetését.31 Másfél év múlva a főkapitány megkísérelte a záróra ismételt bevezetését, eredménytelenül.32 A vendéglősök, kocsmárosok - és vendégek - számára kedvező határozat hátrányos mellékhatásait azonban rövid időn belül érzékelte a lakosság. Egy 1870-ben íródott, a város vagyonbiztonságát tárgyaló cikk szerzője elítélően nyilatkozik a záróra eltörléséről, mivel annak köszönhető27 Hölle Márton Pest város Tanácsának és annak határozata. Pest, 1870. június 28. BFL IV.1303.fV. 762/1870. 28 Thaisz feltételei: a szalétli 4 öl hosszú és 1 öl 1 láb 6 hüvelyk széles legyen, továbbá Hölle fizessen 7 Ft 50 krajcárt az engedélyért. Thaisz Elek Pest város Tanácsának. Pest, 1870. július 5. Hasonló feltételekkel kapott engedélyt ugyanekkor Szlova Károly vendéglős is. BFL IV.1303.fV. 762/1870. 29 1863 telén például a kávéházak és vendéglők hivatalos zárórája éjjel 1, a borházaké és kávéméréseké este 11, a pálinkaházaké 9 óra volt, a szabályszegők 5-100 Ft közötti bírságra számíthattak. Politikai Újdonságok 1863. február 26. (9. évf.) 8. sz. 91. p., Pesti Napló 1863. február 20. (14. évf.) 3906. sz. 30 Ld. pl. a Helytartótanács leiratát Pest városához a zárórák szigorú betartatásáról. Pesti Hírnök 1865. március 20. (6. évf.) 65. sz. 31 A város 1867. november 27-i közgyűlésén. Budapesti Közlöny 1867. november 29. (1. évf.) 217. sz. 2553. p. 32 Mindössze annyit sikerült elérnie, hogy a zenét, zajos mulatságokat nyílt helyeken 11 órakor szüntessék be. A város 1869. július 21-i közgyűlésén. Budapesti Közlöny 1869. július 23. (3. évf.) 166. sz. 2342. p.
