Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Kovács Gergely: Présházak a Turul alatt 173 elfogyasztása, a rendbontásokat a karhatalom igyekezett megakadályozni.73 Felsőgallán pedig a Mésztelep és a jobban fizetett VI-os akna munkásai közti összecsapások is gyakoriak voltak. Zhorella Ignác bánhidai vendéglőjében arra is volt példa, hogy a helyi szlovák lakosok szólalkoztak össze komolyabban a szomszédos kömyei németekkel, azon vitázva, hogy melyikük a magyarabb.74 A főként fizetésnapkor előforduló incidensek orvoslására a tatabányai képviselőtestület igyekezett intézkedéseket hozni. Többek közt 1912-ben alsógallai és felsőgallai kollégáikat szólították fel, hogy a községek területén korlátozzák a kocsmákban fizetésnapkor a bányamunkások számára a pálinkamérést. A kérvényben a bányatelepekhez közel eső Witancek, Nobel és Lusztig kocsmákat nevezték meg problémaforrásként, ahová sok bányász járt, és az itteni pálinkamérések hatására romlott különösen a közbiztonság.75 AII. világháború után Az 1945-ös földosztáskor a 247 igényjogosult közül Bánhidán nagyjából 40 fő, a felsőgallaiak közül 19-en, Alsógallán pedig 6-an lettek kisebb szőlők tulajdonosai, főként az Eszterházyak és néhány módosabb gazda egykori birtokából. A sváb lakosság nagy része az internálástól tartva nem művelte meg a földjeit és szőlőjét. Ez különösen Alsógallán jelentett nagyobb problémát, ahol az egyébként is elhúzódó földosztás miatt a falu népe egységesen lett felszólítva a földek megművelésére.76 Nagy problémát jelentett a szőlőtermelés szempontjából a kaliforniai pajzstetű pusztítása. A kártevő irtására már 1938-ban rendeletet hoztak, de Komárom-Esztergom vármegye főispánjának 1947. február 7-i a vármegye polgármestereihez és jegyzőihez címzett levele az erőteljesebb védekezés kihirdetése ügyében született.77 A háborút követően egyébként is sok gonddal küszködő hazánkban fontos kérdés volt a mezőgazdasági károk mérséklése, ezért országos akció indult. A védekezés módja ekkoriban a fertőzött részek mechanikai tisztítása (fatisztogatás, kéregkaparás) volt, amit növényvédőszeres kezelés kö73 Ravasz 1972. 114. p. 74 Ravasz 1972. 89. p. 75 TMJVL V.104. Tatabánya község iratai. 1. doboz. Kivonat Tatabánya község képviselőtestületének 1912. évi május hó 17-én tartott rendkívüli közgyűlésében felvett jegyzőkönyvéből. 76 Licskó 1972. 142. p. 77 Ez a különös formájú kártevő rovar nagy veszélyt jelentett a hazai zöldség- és gyümölcsállományra, a növényekre fehér vattaszerű viaszburkot vonva kiszívta azok sejtnedveit, ami gyengébb fejlődéshez, gyakrabban pedig kiszáradáshoz vezetett.
