Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)

A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében

174 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében vethetett. Az akciót a Szőlősgazdák- és Gyümölcsöstermelők Országos Egye­sülete végezte, a növényvédőszerrel való ellátással és az azzal kapcsolatos hitel felhasználásával pedig a Hegyközségek és Szőlősgazdák Országos Szövetke­zete lett megbízva, míg a munkálatok ellenőrzése a Növényegészségügyi Szol­gálat feladata lett.78 A második világháború különösen súlyosan érintette a bányavidéket. A hadi eseményekben az ipari létesítmények komoly károkat szenvedtek, magas volt az emberi és anyagi veszteség. Az élet a front elvonulását követően csak lassan állt helyre, ahogy az ország más vidékein is. Az 1945 utáni években a közellá­tás megszervezésében a bányászközségek mindegyikében megalakult nemzeti bizottságok vállalták a legnagyobb szerepet. Azt, hogy mennyire komoly gon­dokkal kellett ekkor szembenézni, jól mutatja az a tény is, hogy Győr, Fejér és Somogy megyék közellátási szerveitől is segítséget kellett kérni. Ez a kaotikus időszak rendkívüli mértékben kedvezett a feketekereskede­lemnek és a különböző adóvisszaéléseknek. A korszakban így megnőtt a borral, illetve az illegális mérésével kapcsolatos visszaélések száma, melyekről számos levéltári adat maradt fenn a négy vizsgált községből. Az esetek többségében be nem jelentett bort foglaltak le a községek fogadóiban,79 vagy a szeszesital for­galmi illeték és borfogyasztási adó befizetésének kikerülésével próbálkoztak elsősorban a más településekről érkező borértékesítők,80 de volt olyan is, mint a bokodi Selmeczi Pál, aki az adókihágás mellett italmérési kihágást is elkö­vetetett Bánhidán.81 Ezekben az esetekben az érintett község pénzbüntetéssel sújtotta az elkövetőket a kihágás mértékétől függően. A községi Nemzeti Bizottságok feladata lett a terménykészletek és a feke­tézők felkutatása. Gyakoriak voltak az árellenőrzések razziával a környékbeli termelők igazoltatására, a talált áruk eladatása vagy beszolgáltatása. Ennek ha­78 TMJVL V.104. 2. doboz. Kaliforniai pajzstetű elleni védekezés. 1947. február 8. 79 TMJVL V.102. 3. doboz. Özvegy Czermann Jánosné bánhidai lakos borfogyasztási adó jövedéki kihágása. 1947. augusztus 12. 80 Néhány ismert eset: TMJVL V.104. 2. doboz: Iván László bicskei lakos borfogyasztási adó és szeszesital forgalmi illeték jövedéki kihágása, 1947. március 13.; Poór János pusz­­tavámi lakos borfogyasztási adóügye, 1947. április 4. TMJVL V. 102. 6. doboz: Csizmadia Sándor móri lakos borfogyasztási adó jövedéki kihágása, 1947. április 16.; Süli Ferenc móri lakos borfogyasztási adó jövedéki kihágása, 1947. augusztus 13.; Makk Donát csó­kakői lakos borfogyasztási adó jövedéki kihágása, 1947. július 4.; Tóth József vendéglős kérelme fogyasztási adó fizetési haladék céljából, 1947. július 28.; Bagocsi Zsigmond bánhidai lakos borfogyasztási adó jövedéki kihágása, 1947. május 19.; Markó Józsefné bokodi lakos borfogyasztási adó jövedéki kihágása, 1947. május 28.; Szűcs Imre bicskei lakos borfogyasztási adóhátraléka, 1947. március 31. 81 TMJVL V.102. 6. doboz. Selmeczi Pál bokodi lakos borfogyasztási adó és szeszesital forgalmi illeték jövedéki kihágása, 1947. március 31.

Next

/
Thumbnails
Contents