Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
168 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében vendéglősként már 140 hold földön volt árendás és saját földje is volt, ahol hat cseléddel gazdálkodott.52 A bor mellett jelentősebb volt az uradalomban a pálinka- és sörfőzés, valamint az élesztőgyártás is. Emellett likőrt is készítettek. Ezek közül azonban csak a pálinkafőzésre vannak minimális adatok Tatabánya elődközségeiből, 1881-ben kocsma mellett pálinkafőző ház is volt Bánhidán és Felsőgallán. A filoxéra és a bányanyitás hatása a bor- és szőlőkultúrára Ahogy az ország sok más területén, itt is komoly károkat okozott a filoxérajárvány, ami az 1880-as évek első éveiben érte el a térséget. Sok paraszt szőlője értékét vesztette, 144 holdnyi szőlőtőkét kellett elpusztítani és kiszántani, 1126 forint kataszteri jövedelem kiesést okozva. A következő évtizedben lejátszódó folyamatok még a filoxéránál is jobban befolyásolták a három község szőlőművelését. A Tatai-medence régebb óta ismert barnakőszén kincsére alapozva már az Eszterházy-uradalom is próbálkozott bányanyitással Vértessomlón, hatékony kitermelésére azonban csak akkor került sor, miután 1891-ben Királdi Herz Zsigmond a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. (MÁK Rt.) megbízásából földeket vásárolt Alsógalla és Bánhida határán. Végül több évnyi vizsgálat és előkészület után 1896 karácsonyán gördült ki az első csille kitermelt szén, ugyanabban az évben, amikor Bánhida szőlőhegyén felavatták a Turul-emlékművet. A bányanyitással párhuzamosan szinte azonnal megkezdődött a kolónia kiépítése a tisztviselők és a munkások elhelyezésére. Erre a célra a vállalat szintén Alsógalla határából sajátított ki a gazdáktól földeket. Az 1896-os szénjogi szerződésben további kutatási jogok mellett 600-1000 forint kártalanítási összeget és a bányászkodás idejére terrágium pénzt, vagyis földhasználat utáni fizetséget kaptak, valamint családtagjaik részére elsőbbségi jogot a bányánál való elhelyezkedés esetén. Az 1900. szeptember 8-án kötött pótszerződés a gazdáknak 3200 korona terrágium összeget állapított meg.53 A terjeszkedő Alsógalla-bányatelep 1903-ban önálló kisközség lett, a következő évben pedig felvette a Tatabánya nevet. A század elején tovább növekvő bányavidék már Felsőgalla és Bánhida határát is igénybe vette.54 Egymás után nyitották meg az újabb aknákat és a széntermelésre épülő újabb üzemeket 52 Szabad 1956 398. p. 53 Horváth 1972. 252. p. 54 TMJVLV.103. I. doboz. A MÁK Rt. és felsőgallai telkesgazdák között 1897-ben 60 évre kötött haszonbérleti szerződés.
