Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Simon Katalin: Kocsmák és borok a jog útvesztőjében... 15 működött a városban, hét évvel később számuk majdnem megháromszorozódott, 1650-re nőtt, 1870-ben pedig 2508 főre duzzadt.21 A korabeli összeírások alapján elmondható, hogy a bormérések száma különösen Teréz- és Józsefvárosban volt magas, a bormérések után szedett illeték legnagyobb hányadát 1865-ben az előbbi városrészből szedték be (1. és 2. táblázat).22 1. táblázat. Alkoholértékesítéső helyek (árusítás vagy kimérés) városrészenkénti bontása Pesten 1856-ban (BFLIV1303.fii. 364/1856. adatai Janesó Éva feldolgozása alapján) Bormérés Sörmérés Likőrárusítás Pálinkamérés és árusítás Belváros 97 53 21 23 Lipótváros 66 43 17 27 Terézváros 184 83 56 56 Józsefváros 144 23 29 29 Ferencváros 75 12 9 9 A növekvő számú italmérések kérdésének rendezésérére Pest városa 1851- ben különadót vezetett be a vendégfogadók, kávésok, kocsmárosok számára, amit földesúri jog alapján kellett fizetniük a városi pénztárba.23 A változó igényeket jelezte a pálinkamérések számának szaporodása: az engedély nélküli mérések, a helyi szesz- és ecetfőzők ezek elleni rendszeres panaszai, továbbá a kóser pálinkamérések elleni beadványaik különösen sok munkát okoztak a városi tanácsnak.24 21 Vörös 1978. 186. p. 22 Itt szeretnék köszönetét mondani kolléganőmnek, Jancsó Évának az 1856-os összeírás feldolgozásáért, és a Bor - mindenkor! című kiállítás rendezése során nyújtott segítségéért. 23 Wildner 1937. 81. p. 24 Ld. pl. a józsef- és ferencvárosi alkapitányság jelentését a két városrészben engedély nélkül pálinkát mérő 31 szatócsról és kocsmárosról. Pest, 1864. december 28. BFL IV. 1303 .f II. 144/1865. A pálinkamérés ügyét a borétól elkülönítetten kezelte a város, a kimérés engedélyezésénél megkülönböztetve a szeszgyárakat és a pálinkafőzőket. A pálinka erősségéből adódóan nagyobb szerepet kapott az orvosi szemmel történő ellenőrzés is. A kérdéssel korszakunkban részletesebben 1861-ben és 1869-ben foglalkozott Pest Tanácsa. BFL IV.1303.f II. 326/1869.
