Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Hidvégi Violetta: Parragh Gábor (1822-1885), a magyar bor „napszámosa”145 tával zárta. Ezután a borok ábécérendjében tárgyalta jellemző tulajdonságaikat, sajátosságaikat. Foglalkozott az aszú- és a hamisított borokkal, majd a nehéz és a siller bor minősítése után a vörösborral zárta a nedűk bemutatását. Beszélt a bor eltartásának feltételeiről, az ital hanyatlásáról, fáradásáról. Munkáját az okos borkereskedés fontosságának hangsúlyozásával zárta.42 Parragh a Zrínyiből az egykori Országút - Múzeum körút - józsefvárosi oldalán fekvő Beleznay-kertbe, a mai Rákóczi út és Puskin utca sarkára tette át székhelyét. A kertnek nevet adó család tagjai pesti tartózkodásukkor a telek sarkán emelt rokokó palotában éltek.43 A kastély egykori ligete, amelyet a mai Puskin utca felől lehetett megközelíteni a Beleznayak kihalása után fogadósok bérleményeként közkedvelt mulatóhellyé alakult. Parragh 1867. október 5-én itt nyitotta meg újabb vendéglőjét.44 1870. február elején a vendéglős-borász jótékony célra ajánlotta fel az est bevételét. Tokaji boraival csábította közönségét és a reklámba becsempészte az egykori honvéd őrnagy személyes érintettségét is. A borok jövedelmét „a honvéd menház javára (talán a magaméra is) ajánlom fel s adom. ” A hajdani pápai karnagy a fővárosban is a magyar énekesek mellé állt. Az igazgatása alatt működő első magyar daltársulat45 felléptét hirdette, ahol változatos darabokkal, köztük néhány új mű előadásával kívánt közönségének nagyobb élvezetet szerezni, míg a szünetekben Rácz Pál társulata muzsikált.46 Parragh 1857-től folyó borászati munkásságának első öt évében anyagilag és erkölcsileg is jelentős eredményeket ért el. Berlini borüzlete sikerrel működött, számottevő anyagi hasznot termelt. A borász a befolyt pénzből Pest közepén a városhoz méltó borcsamok emelését tűzte ki céljául, és a hiányzó borszeszgyártás megalapítását is tervbe vette. A következő ötéves ciklus azonban itthon részvétlenséget hozott számára, Berlinben pedig üzletvezetői „ több mint százezer tallér értékű boromat tékozolták el ” tudatta a szaklapban.47 Mindezek ellenére 1870 nyarán üzlete bővítését kérelmezte, ami „ egyetlen s magán álló termével csak oly kisszerű daltársulati előadásokra alkalmazható; mint ahogyan eddig használtatott. A térés első udvar pedig nem csak haszonul Ez a munka is megjelent olcsó kiadásban. Parragh 1871. 43 A gazdag Beleznay János 18. század közepén készült végrendelete szerint vagyona fiúágon öröklődött, a lányok csak a fiúk kihalása után juthattak örökségükhöz. Döntése számtalan perhez és a család teljes elszegényedéséhez vezetett. 44 Hirdetések. Pesti Napló, 18 (1867), 5244. sz. 45 Bakonyi István (1840-1909) színész 1864-ben alapította Pesten az első magyar daltársulatot. A budai népszínház tagjaiból alakult társaság ízlésesen összefűzött rövid jelenetekkel, énekekkel és versekkel szórakoztatta a közönséget. 46 A Hon, Reggeli kiadás. 8 (1870), 26. sz. 47 Parragh Gábor körirata. Borászati Füzetek, 3 (1871), 1. füzet. 57-59. p.
