Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)

A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében

Tózsa-Rigó Attila: A szőlő, a bor és a város

129

is figyelembe véve a sörpénznek a borpénzhez viszonyított aránya mindössze 7-8%-ra esik vissza. Amint azt az alábbi ábra is mutatja, a söreladás is növekvő tendenciát mutat a korszakban, azonban jóval nagyobb amplitúdókkal, mint a borértékesítés.

Borpénz -------Sörpénz

4. ábra. A bor- és a sörfogyasztás a borpénz és a sörpénz tükrében

Csak elvétve találunk olyan adatpárokat (például 1572), amelyekben a sörpénz megközelítette a Weingeldet. Mindössze három évben (1527-1528, 1575, 1582) fordult elő, hogy a sörhaszon - kevéssel - meghaladta a borértékesítésből származó bevételt. Elképzelhető, hogy ezekben az években, főként pedig 1575-ben és 1582-ben ez úgy értelmezhető, hogy az azévi gyenge szőlőtermést igyekeztek kompenzálni a nagyobb mennyiségű eladott árpalével.42

42 A VIII. Várostörténeti Konferencián Gulyás László tért ki erre a lehetséges összefüggésre. A fent említett néhány év azonban nem igazolja, hogy a söreladás tendenciaszerűen kompenzálta volna az alacsony boreladási mutatókat.