Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
122 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében tehát még a negyvenes évek felfutásánál is magasabbak az értékek. Fontos továbbá, hogy az 1557-1562 közötti periódusban sokkal kiegyensúlyozottabbak voltak a borbevételek. Amint az 1. sz. ábrán is látszik, ekkor fordult elő első ízben, hogy a borpénz tartósan 800 fontdénár fölött maradt. A városi szőlők száma ekkoriban már folyamatosan tíz fölött volt, sőt 1562-től újra jelentős mértékben nőtt a városi szőlőskertek száma (18). Az árakban is érzékelhető egy újabb elmozdulás, nevezetesen az ötvenes évek második felében már egyre jellemzőbb volt, hogy a kimért bor pintenkénti ára tartósan 18-20 dénár körül mozgott. A hatvanas évek fennmaradó részében újabb jelentős növekedés figyelhető meg. Korábban láthattuk, hogy a borpénz csak elvétve emelkedett 1000 fontdénár fölé, 1563-tól viszont tartósan 1000 fontdénár fölött maradt, sőt az 1569- ig terjedő években éves átlagban 1561 fontdénárt tett ki a bevételtípus. Egy év kivételével 1400 fontdénár fölött voltak a boreladásból származó összegek, illetve 1568-ban már 1800, 1569-ben pedig 2000 fontdénár fölötti Weingeld került be a számadáskönyvbe. A korszak második felének adatait az alábbi diagram szemlélteti. 6592 Borpénz ---------Átlag 6-10 éves periódusokban ............ Lineáris (Borpénz) 2. ábra. Borpénz évenkénti bontásban (1563—1606)
