Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
120 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében évek végén gyakran említenek szenei és csukárdi bort (Csukárd Bazin mellett feküdt, ma Vinosady, Szlovákia).21 Ezekben az években is találunk példákat tisztelgő ajándékokra, a teljesség igénye nélkül 1542-ben Várday Pál esztergomi érseknek 16 akó, Thurzó Elek országbírónak pedig 22 akó bort küldtek.22 Egy 1548-as bejegyzés bizonyítja, hogy az érsek környezete a tisztelgő ajándékokon túl kereslet-generáló hatással is bírt. Az ügy a borvásárlás szempontjából is érdekes. Az év októberében a város Sopronba küldte a kamarai írnokot kocsikkal. Az úton visszafelé Kismartonban vásároltak bort, arra készülve, hogy az országgyűlésre Pozsonyba érkezik majd az uralkodó. A mennyiség 33 hordót és 404 soproni akót tett ki. A forrás arra is kitér, hogy mindez 533 pozsonyi akónak felelt meg.23 A borból egy hordót ajándékba adtak az esztergomi érseknek, emellett azonban egy másik hordót pénzért adtak el a főpapnak.24 Az érseki udvar más szerepben is feltűnik, nevezetesen 1550-ben a pozsonyi kamarás négy hordóban 51 akó bort vett Malatesta érseki titkártól.25 Az 1. ábrán jól látszik, hogy 1549-1550-ben kiugróan magas összeg folyt be az értékesítésből. A számadásokból és az összegek időbeli eloszlásából egyértelműen arra következtethetünk, hogy a Ferdinánd által január 6-ra Pozsonyba összehívott országgyűlés gyakorolt drasztikus felhajtó erőt a boreladásra. Bár nem említik konkrétan az országgyűlést, mégis feltűnő, hogy a teljes évi 1879 fontdénár viszonylag rövid időn belül folyt be a kasszába. Eszerint 1549. december 23-án 294 fontdénámyi borpénzzel, majd január 20- án 256 fontdénárral, február 27-én további 35 fontdénár haszonnal, végül pedig április 16-án 634 fontdénárral számolt el a kamarás.26 Ez azt jelenti, hogy 1549 december végétől 1550 április közepéig, szűk négy hónap alatt, az országgyűlést megelőző hetekben, illetve a gyűlés alatt 1219 fontdénár, azaz a teljes évi 21 Többek között AMB MmB K 107 f. 44. 22 AMB MmB K 92 f. 42. Várday Pál kincstartó (1517-1519, 1520-1521, 1523-1524), veszprémi püspök (1520-1524), egri püspök (1524-1526), esztergomi érsek (1526-1549), végül (1542-től) királyi helytartó. Laczlavik 2014. 18-100. p. Thurzó Elek kincstartó (1522-1523, 1525-1526), tárnokmester (1523-1527), országbíró (1527-1543), majd királyi helytartó (1532-1542). Erdélyi 1998.; Erdélyi 2005. 19-77. p. 23 Vö. Bogdán 1991. 61. p. 24 AMB MmB K 105 f. 41. Megjegyezhető, hogy az érsek mellett köpcsényi, hainburgi, soproni harmincadosoknak és más személyeknek is juttattak borajándékot. 25 AMB MmB K 109 f. 36. Frederico Malatesta. Pálffynál udvari (magyar királyi) titkárként szerepel. Pálffy 2010. 295. p. 1538-tól 1549-ig valóban Várday Pál érsek titkára volt. Utána 1550-1551-ben Újlaky Ferenc helytartó titkára, majd 1552-1556 között már biztosan kancelláriai/magyar királyi titkár. Fazekas 2021. 416-418. p. Pálffy Gézának tartozom köszönettel, amiért az utóbbi szakirodalomra felhívta figyelmem. 26 AMB MmB K 107 f. 48.
