Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
114 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében a figyelmet.4 A forrás jellegéből adódóan a várostörténet számos részterülete számára szolgál széles információs bázissal. Az egyes adatsorokat a közelmúltban magam is több tanulmányban vizsgáltam.5 A pozsonyi forrásokat több aspektusból fogom elemezni. Bevételi oldalon - témánk szempontjából - a legfontosabb tétel az ún. borpénz, a Weingeld, amely a városi boreladásból származott. A tanulmánynak az 1526-tól 1606-ig terjedő időbeli keretei lehetőséget adnak a hosszú távú tendenciák elemzésére. A borpénz nominális vizsgálata pregnáns emelkedési tendenciát mutat. Amint azt a részletes elemzések során látni fogjuk, az 1520-as évek 150-160 fontdénáros bevételeihez képest a század utolsó két évtizedében és a századfordulón már 4500-5500 fontdénáros borpénzek lesznek jellemzőek. A borhaszon nominális értékeinek elemzése mellett fontos kérdésként tehető fel a forrással szemben, hogy ez a bevételtípus milyen szerepet játszott a város költségvetési egyenlegében. A borpénz elemzése számos további kérdéskör vizsgálatát teszi lehetővé. A bejegyzésekben gyakran kitérnek a bor minőségi mutatóira, illetve arra, hogy honnan származott az eladott ital. Itt látni fogjuk, hogy a város a saját szőlőiben megtermelt bor mellett gyakran vásárolt kereskedőktől, vagy más olyan személyektől, akiknek volt eladásra szánt bora. A másik oldalon pedig az vizsgálható, hogyan került értékesítésre a „hegy leve”. Az egyik kézenfekvő eladási forma a kis tételben történő értékesítés, azaz a borkimérés volt. Amint azt látni fogjuk, Pozsony nagy tételben is adott el bort különböző gazdasági szereplőknek, katonáknak, vagy akár az udvar tagjainak is, a bevételek egy része tehát a kimérés mellett ebből a forgalomból származott. A borbevétel fent említett drasztikus növekedése újabb fontos kérdéseket vet föl. Ezek közül központi jelentőséggel bír, hogy mire vezethető vissza a borpénz változási tendenciája. Kézenfekvő módon lehet elemezni a bor árának változását, valamint a kereslet-növekedés okait. A másik háttérjelenség a városi szőlők gyarapodása. Az árváltozás könnyen kikövetkeztethető a számadáskönyvekből. A szőlők méretéről viszont csak áttételesen vannak információink, mégpedig azon keresztül, hogy a város mennyit költött évente a szőlőskertjei fenntartására, a szőlők megművelésére, vagy a termény betakarítására. Mindenesetre a vizsgált időbeli keretek lehetőséget nyújtanak arra, hogy követni tudjuk a városi szőlőbirtoklásban bekövetkező változásokat. 4 5 A kötet tanulmányai közül ld. leginkább: Kenyeres 2019. Tózsa-Rigó 2011., Tózsa-Rigó 2012., Tózsa-Rigó 2014., Tózsa-Rigó 2020.
