Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)

Előszó

10 Előszó ján; a városi alkalmazottak, pincék, műveltetési költségek mellett külön kitérve a bor mint járandóság jelentőségére Buda életében. Pilkhoffer Mónika és Kemecsi Lajos tanulmánya a szőlőművelés város­képre gyakorolt hatásának kérdéseivel foglalkozik. Pilkhoffer Mónika a pécsi Mecsekoldal filoxéravész következtében átalakuló építészetét, a présházak ere­deti funkciójának fokozatos átalakulását, a város nyaraló- és villanegyedének kialakulását vizsgálja, míg Kemecsi Lajos írásában bepillantást nyerhetünk a borkereskedelem és annak építészetre, lakás- és anyagi kultúrára gyakorolt ha­tására, továbbá a mindezek bemutatásával járó kihívásokra a szentendrei Sza­badtéri Néprajzi Múzeum Felföldi mezőváros tájegységében. A hazai borkereskedelem 19. század közepi kihívásait - tisztességes üz­let, minőségi borok kívánalma - és a hazai borászati szaksajtó megteremté­sére vonatkozó kísérleteket ismerteti Hídvégi Violetta Parragh Gáborról és pesti borcsamokairól szóló tanulmányában. Az aradi és ménes-magyarádi bo­rok kereskedelme, a borvidék filoxéravész utáni újjáéledése elevenedik meg Mód László és Simon András írásában az Aradi Gazdasági Egylet ménesi vincellériskolái naplója alapján. Fábián Borbála a baranyai borkereskedelem változásait mutatja be, ezen be­lül elsősorban a Bajai Gyümölcsészeti Egyesület ebben játszott szerepére fóku­szál. Hasonlóképp vizsgálja a megyei és országos szinten is jelentős, közel száz évig fennállt Pozsonyi Szőlőművelők Egyesületének történetét és a pozsonyi bor kereskedelmében betöltött szerepét Gaucík István. Gulyás László Szabolcs a szőlőbirtoklás 15. század végi jogi aspektusaival ismerteti meg az Olvasót Bártfa városa és Schwarz György kassai bíró között a tállyai „nagy szőlő” birtokjogáért lezajlott pereskedés példáján keresztül. Pakó László a kora újkori kolozsvári perek alapján mutatja be a városi kocsmákat, mint a társadalmi interakciók, konfliktusok színterét. Simon Katalin a városegyesítés előtti Pest, Buda és Óbuda borforgalmazásáról, kocsmáltatásáról ad áttekintést a jogi szabályozás elmélete és az annak gyakran ellentmondó gyakorlati példá­kon keresztül. Amint azt a fentiekből is láthattuk, az esettanulmányok témái térben és idő­ben szerteágazóak, a kötet egésze ennek ellenére megkísérel átfogó képet adni a Kárpát-medence városai és borvidékei (Pozsonytól Egerig, Budától Szabad­káig, Tokaj-Hegyaljától Arad-Ménesig) és a szőlő, bor sokrétű kapcsolatáról a középkortól a 20. század második feléig. A tanulmányok egyúttal kiindulópont­jai lehetnek további ilyen irányú várostörténeti kutatásoknak. Simon Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents