Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Az érdekérvényesítés eszközei
88 Az érdekérvényesítés eszközei Mit tehet a hívő keresztény, ha a világi felsőbbség eltávolodott az Istentől szabott kötelességei teljesítésétől? - teszi fel a kérdést a szerző. Stöckel vélekedése szerint, amely itt inkább Lutherét követi, a zsarnok elleni lázadás nem megfelelő eszköz, hanem bünbánatra, őszinte töredelemre, és könyörgésre van szükség, hogy Isten által térjen meg a rossz fejedelem, vagy új uralkodó kerüljön hatalomra.24 A világi felsőbbség iránti kötelező engedelmesség elve viszont érvényét veszti a török hatalommal szemben. Stöckel Luthernél egyértelműbb, határozottabb álláspontot képvisel, nemcsak egyértelműen elítélte azokat, akik a törökök segítségébe, védelmébe vetették bizalmukat, hanem a törököktől egyúttal minden emberit elvitatott, erőteljesen szorgalmazta az ellenállást velük szemben.25 Az oszmán hódítók gyakorlati szempontú valláspolitikájával kapcsolatos hiú ábrándok Stöckelnél mint kárhoztatandó őrültség jelenik meg. A bártfai iskolamester szenvedélyesen kikelt azok meggyőződése ellen, akik a törökökben akár politikai céljaikhoz, akár a hitújítás előmozdításában lehetséges támogatókat láttak.26 Stöckel az egyházat Krisztus királyságától (regnum) függő lelki népként (populus spirituális) határozza meg, amely a földi világban háztartásokból (oeconomiae) és államokból (politiae) tevődik össze, mindezek pedig a melanchthoni ordo fogalma alá tartoznak. Az ördög ádáz ellensége mindenféle isteni rendnek, ezért az államok esetében zsarnokok vagy lázadás, a családok esetében pedig a házastársak válása révén forgatja fel a rendet és tör az egyház pusztulására.27 Stöckel ebben az esetben is, az antik filozófia és a hit harmóniájára támaszkodva, arisztotelészi és bibliai alapon egyaránt, a családot tartja a társadalom, az állam alapegységének. Az egyház számára a lakhelyet és a biztos menedéket a földi világban a háztartások és a belőlük felépülő államok jelentik. A szilárd házassági kötelék, szerződés rendkívül fontos, ez a szövetség ugyanis eredője minden más emberi társulásnak (societas). A házasság ugyanis egy férfi és egy nő szabad elhatározásból kötött, Istentől rendelt szövetsége, amelynek nem 24 Steckelius 1561. 264. p. Vő. Luther 2019. 25 Stoeckel 1558. 59v-60v. föl. A törökökkel szembeni ellenállásról szóló teljes bekezdés fordítását ld. Guitman 2017. 199. p. 26 Vö. Varga 2014. 227-230. p. 27 Steckelius 1561. 258. p. Szinte szóról szóra hasonlóan nyilatkozik erről a kérdésről korunk egyik legmeghatározóbb bíborosa, Robert Sarah: „Alighanem valójában a család különösen is elviselhetetlen a Gonosz számára. Mivel par excellence a szeretet és az ingyenes átadás helye, a gonoszt ez gyűlöletre és erőszakra készteti. Még tovább menve, az apa, az anya és a gyermek egysége az isteni Szentháromság termékeny egységének lenyomata a világban. ” Sarah-Diat 2019. 249. p.
