Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)

Reprezentációk

Flóra Ágnes: Claudiopolis vulgo Kolozsvár

343

a város Róma előtti gyökereit hangsúlyozták. Padovát Antenor trójai tanácsos alapította a legenda szerint.42 Genovát pedig Noé ükunokája.43 Egy humanista szerző szerint Mainz városát Magóg, Noé unokája alapította Kr. e. 1362-ben, s így régebbi, mint a trójai alapítású Trier vagy Róma.44

A görög-római mitológia és történelem összekapcsolása is igen gyakori motívum a legtöbb városi legendában. A Claudiopolis név furcsa szerkezete, amely egy római császár nevét és a görög polis szót tartalmazza, talán arra utal, hogy a települést számos más európai város mintájára görögök vagy éppen trójaiak alapították. Természetesen lehet szó véletlen hibáról, félreértelmezésről vagy csupán a hangzás kedvéért megalkotott szókapcsolatról. Azt azonban nem gondolom, hogy a latin és a görög nyelvet, valamint a klasszikus szerzőket ismerő kolozsvári humanista körben ne lett volna, aki a terminológiai kisiklást észrevegye. Sokkal valószínűbb, hogy létezett a történetben egy elveszett görög szál. A Civitates orbis terrarum Kolozsvár címszava Giovanni Antonio Magini munkájára és Hortylius (Horti) Jánosra hivatkozva ír is a görög alapításról.45 A bolognai egyetem matematika professzorának, Magininek 1596-os Ptolemaios Geográfia kiadásában tényleg szerepel ez a változat. Azt írja, hogy Kolozsvárt görögök alapították, majd a rómaiak és különböző barbár népek lerombolták.46 Horti neve azonban nem jelenik meg mint hivatkozás, így a kutatás ezen fázisában nem tudjuk, hogy a Padovában tanuló kolozsvári fiatalra miért hivatkoztak a Civitates orbis terrarum szerzői.

Úgy tűnik, ugyanazzal a sémával találkozunk, mint sok más itáliai vagy nyugat-európai város esetében, ahol a görög hagyományra épült a dicső római múlt. Ez a tény csak megerősíti azt a feltevést, hogy Kolozsvár új eredetmondáját a peregrinációk során tapasztaltak, látottak és tanultak mintájára alkották meg a városukba visszatérő értelmiségiek.

A névadás oka

De mi volt az indíték? Elsősorban a presztízs. Azzal, hogy a város gyökereit az antik Rómához vezették vissza, a város rangját emelték. A római Napoca

42 Benes 2011.39-62. p.

43 Uo. 81. p.

44 Goerlitz 2000. 165. p.

45 Civitates orbis terrarum VI. 41. p.

46 Magini 162v. „ Clausenburgum Germanis dictum, Zeugma est Ptolemei, ac primum a Graecis edificata, postea a Romanis, qui Claudiopoli nomine ipsum insignibant (putant nonnulli a Claudio Imperatore ita vocatam)... ”