Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Az érdekérvényesítés eszközei
142 Az érdekérvényesítés eszközei nek.31 1635-ben a főbíró és a királybíró (Puelacher István bíró, Rózsás János királybíró) mellett Kerekes, másképp Weindrich Pál szász sáfár is ott lehetett, ahogy ez sáfártársa, Huszár Péter bejegyzéséből kiderül: „Die 1 Septembris Noha Kerekes Pál uramnak kellett volna ez holnapban éppen dispensálni, mindazonáltal hogy Fejervárról fárattan jött meg két napot őkegyeiméért magamra vállaltam és dispensálkottam rajta. ”32 Mint egy másik bejegyzéséből kiderül, ez májusban sem lehetett másképp, Kerekes Pál a következő év júniusában is Gyulafehérvárott tartózkodott.33 1652-ben Fejérvári Benedek deák kísérte el Szabó Ambrus királybírót, aki ekkorra már vonásigazító (adókirovásért felelős városi tisztségviselő), adószedő és divisor (osztóbíró) volt.34 A város levélben igyekezett tartani a kapcsolatot a távollevőkkel, ha kellett, lovas legényekkel juttatták el hozzájuk az üzeneteket. A városi követutasítások közül a Rákóczi-koriakat nem, csak az 1627-ből fennmaradtakat ismerjük. Ezek az 1627. április 4. és 30. közötti országgyűlés idején keletkeztek, amikor is Paul Wendrich, vagyis Kerekes Pál főbíró és Bonczidai Gergely királybíró Éppel Mihály és Szőlősi Péter országgyűlési követeknek küldtek négy levelet. Ezekben 150 gyalog kiállítása, héjazó és lécszegek elkészítése, Tasnádra küldött deszkák szállítása mellett - amit a gyulafehérvári praefectussal kellett egyeztetniük - szóba került az országos limitáció/árszabás, valamint a görög kereskedők ügye, amelyet belefoglaltak az országgyűlési articulusokba is, tehát a várost érintették.35 A levelekben szó volt még a Gyulafehérvárott időző kolozsváriaknak szánt élelmiszer-utánpótlás és egyebek szállításáról.36 Beszterce város levéltárát átvizsgálva a korszakból 23 olyan levelet találtam, amelyet a kolozsvári tanács, a bírák vagy a tanácstagok írtak a besztercei bírónak és tanácsának. Ezekben országgyűlési ügyekről, de általában közügyekről nagyon kevés szó esik, egy 1661. augusztus 26-án kelt levél pedig már arra figyelmez-31 1640. május 15. Az országgyűlés záróünnepélye Rákóczi berendelt híveinek jegyzékében szerepel, hogy a fejedelem a segesvári, brassói és szebeni bíró mellett a kolozsvárit is elvárja. EOE X. 292. p. 32 Huszár Péter magyar sáfár KvSzám 20/III. 307. 1635. 33 KvSzám 21 a/II. 575. 34 KvTanJk 1/7. 4, 23, 4748. (1647, 1648, 1652. december); 1652 „16 Februarii Bíró uram betegh lévén Fejérvári Benedek deák uram lévén bíró uram képe, királybíró Szabó Ambrus alá menvén Fejérvári Gyűlésre Szakái Ambrus s Linczegh János lévén őkegyelmekkel [...]” KvSzám 28a/III. 3. 35 EOE VIII. 372-376. p; Oborni 201. p. Az Erdélyi Fejedelemségben az országos áriimitációt az országgyűléseken tárgyalták, így 1571-ben, 1609-ben, 1625-1627-ben, 1642-ben is. EOE VIII. 372-376. p.36
