Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)

Az érdekérvényesítés eszközei

Jeney-Tóth Annamária: „Expediáltuk a Fejérvári Gyűlésre uraimékat”...143

tét, hogy a vezérhez, (Ali pasához) a táborba bemenni ne féljenek, a követeiket nyugodtan engedjék oda.37

1630 folyamán Kolozsvár több országgyűlésnek is helyt adott: Brandenburgi Katalin is tartott itt országgyűlést, Bethlen Istvánt pedig itt választották fejedelemmé. Az 1630-ban tartott országgyűléseken szinte minden alkalommal, 1631-ben, 1633-1634-ben, majd 1638-ban és 1642-ben is szó volt a fejedelemnek nyújtott postai/futári szolgálatról, vagyis a postálkodásról.38 Ez az a téma, amely a városokra kirovandó adó nagyságán kívül - ezt többnyire az utolsó articulus tartalmazta, mértékéről lásd a 2. diagramot - Kolozsvárt már a Rákócziak uralkodása kezdetén a leginkább érintette.39 Mindez persze nem előzmények nélkül való, hiszen az országgyűlés korábban, például Bethlen Gábor fejedelemsége alatt, 1617 áprilisában is rendelkezett Kolozsvárt is érintve a postálkodásról.40 Ezek a törvénycikkek mind az általános, mind a postalevelekre vonatkozó postálkodásról szólnak.41 A városgazda, vagyis a sáfárpolgárok által vezetett számadások közül az egyik a fejedelem postasága, a másik pedig a fejedelem szekerezése címet viselte (ezek a tételek a számadások terjedelmének nagy részét tették ki arányaiban és összegszerűen is). A számadások fejezeteit 1642-ben Székesfej érvári Benedek deák42 foglalta össze, aki maga is több ízben képviselte a várost az országgyűléseken.

Apostálkodás mellett a limitációkkal kapcsolatos rendelkezések is érintették Kolozsvár városát, illetve lakosságának egy részét (iparosokat és fogyasztókat egyaránt). A mértékegységgel foglalkozó articulusok ugyancsak hatással voltak a város gazdasági helyzetére. A limitációk Bethlen korszakában az infláció miatt is gyakoribbak voltak, mint a Rákócziak idején.43 Az árak mellett az 1643. évi januári országgyűlés articulusai között az 1625. évi és az 1626. évi májusi limitációhoz hasonlóan szerepelt, hogy a „szűrszabók kolozsvári singgel mér37 MNL OL X 1249 Nro 125/1661. (466. tekercs)

38 EOEIX. 105-106. p; 1631. június XV. te. EOEIX. 267 p; 1633. április XXXV. te. EOE IX. 322. p; 1634. május XXI. te EOE IX. 403. p; 1642. február országgyűlés EOE X. 329. p. Ide tartozott a fejedelmi postások, szekeresek városbeli elszállásolása, élelemmel való ellátása is, valamint a postalovak és szekereslovak cseréje. Rüsz-Fogarasi 2018. 24. p.

39 Trócsányi Zsolt szerint ez leginkább a szászokat érintette, de a számadáskönyvi költségeket és fejezeteket elnézve Kolozsvár esetében sem lehetett mindez másként. Trócsányi 1976. 91. p; Trócsányi 2005. 182-183. p.

40 Jakab 1888. II. 556. p. 1617. áprilisi gyulafehérvári országgyűlés.

41 Trócsányi 2005. 184-185. p.

42 Jeney-Tóth 2004. 32. p.

43 Trócsányi 1976. árszabályozás 92. p.