Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Az érdekérvényesítés eszközei
102 Az érdekérvényesítés eszközei a Magyar Kamarát, az ország egyetlen olyan központi szervét, amely a teljes korszakon át megszakítás nélkül működött.3 Ferdinánd csak ritkán tartózkodott a városban, az özvegy Mária és a környezetéhez tartozó politikai szereplők viszont a húszas évek végén és még a harmincas években is jelentős időt töltöttek Pozsonyban. Végül a geostratégiai helyzetből adódóan (Bécs közelsége, a Duna mint szállítási útvonal) a térségben mozgó diplomaták és az ország belseje felé tartó hadseregek számára is gyakori „állomásként” funkcionált a város. A funkcióbővülés nagymértékben befolyásolta a város érdekérvényesítő tevékenységét is. A fent említett mozgástér kihasználásában kiemelkedő szerepe volt a kapcsolattartásnak és/vagy az információszerzésnek. A központi hatalom képviselői, illetve a politikai-katonai elit felé tett gesztusok, ajándékok kiváló lehetőséget nyújtottak arra, hogy a város egyfajta „lobbitevékenységet” folytasson saját pozícióinak megőrzése és/vagy javítása érdekében. Szükségtelen hangsúlyozni, hogy ennek a tevékenységnek kiemelt jelentősége volt egy olyan képlékeny időszakban, mint a Mohács utáni polgárháborús évek. A pozsonyi számadáskönyvek (.Kammerbücher) kiváló forrásbázissal szolgálnak ennek a kérdéskörnek a vizsgálatához.4 A forráscsoport elemzési lehetőségeire még a 2010-es évek elején figyeltem föl.5 Néhány évvel később egy szlovák nyelvű könyvfejezet összeállítása során készítettem átfogó elemzést az 1528-1610 közötti városháztartásról.6 A közelmúltban azzal a szándékkal tértem vissza a városi kamarai számadáskönyvekhez, hogy megvizsgáljam, milyen kérdéseket lehet föltenni a forrással szemben a címben megjelölt téma vizsgálatához. A városkönyv adatai közül leginkább a „ StatErung ” összefoglaló címmel illetett információcsoportok vizsgálhatók.7 Ezekben az összesítésekben a városi kamarás akkurátusán vezette, hogy a város az adott hivatali évben (Szent György napjától a következő év Szent György napjáig, azaz április 24-től a következő április 24-ig) mennyit és milyen céllal költött „ajándékokra”, vagy más megfogalmazásban juttatásokra. Viszonylag jól használható információcsoportot képeznek még a követküldések. Általában az állami szervekhez vagy más városokhoz indított követek költségeit számolta el a város. Ezekbe persze ugyanúgy beletartozhattak ajándékok. Ezek a követküldések is 3 Oborni 2003. 155. p; Kenyeres 2003a. 65-71. p; Kenyeres 2003b. 71-76. p. A Magyar Kamara „újraalapítása” során valójában a Budai Kamarát állították helyre pozsonyi székhellyel. Kenyeres Istvánnak tartozom köszönettel a pontosításért. 4 A városi számadáskönyvekhez legújabban: Kenyeres 2019. 43-46. p. 5 Tózsa-Rigó 2011. A számadáskönyvek levéltári jelzete: AMB MmB K. 6 Megjelenés alatt, a Pozsony története (Dejiny Bratislavy) sorozat 3. kötetében. 7 A vérérén (megajándékoz) és az érunge (ajándék) szavak egyaránt az ere szóból vezethetők le. Mindezek alapján a fenti kulcsfogalom „városi ajándékokként” vagy „tisztelgő ajándékokként” fordítható. Lexer 1992. 269, 50, 44. p.
