Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)

Az érdekérvényesítés eszközei

Tózsa-Rigó Attila: Pozsony érdekérvényesítési és kommunikációs stratégiája... 103

hozzátartoznának a város érdekérvényesítési és kommunikációs stratégiájához, azonban terjedelmi okokból itt nem vizsgálom ezt a kérdéskört.

A Stat Eruns (városi ajándékok) elnevezésű számadási fejezetek a teljes évi kiadások mindössze 0,5-5%-át tették ki, funkciójukat tekintve mégis kiemelt figyelmet érdemelnek. Ez a speciális költségtétel jól vizsgálható aszerint, hogy kiknek juttatta a város. Ezeknek az úgynevezett tisztelgő ajándékoknak (geschenkh, Verehrung) a célszemélyei, illetve célcsoportjai, valamint az ajándékok jellege, értéke, továbbá a juttatások célja jól tükrözi a város érdekérvényesítő stratégiáját.

A városi ajándékok fejezetekben összefoglalt kiadások évente átlagosan 25- 30 bejegyzést tartalmaznak, amelyeket adatbázisba rendeztem. Az alkalmazott módszertan segítségével az egy említésben szereplő információkat tovább lehetett bontani, ugyanis a kamarás által tett bejegyzésben, azaz egy költségvetési tételen belül gyakran több célszemély vagy célcsoport (például más városok követei) is elkülöníthető. Tovább bontható egy-egy ajándék, amennyiben egy kedvezményezettet többféle juttatásban is részesítettek. Azokban az esetekben, mikor a kamarás a különféle ajándéktípusoknak (például bor és hal) egyenként megadta az árát, ezeket külön tételekként vezettem be az adatbázisba. Ennek megfelelően évi átlagban 40-45, az időszak második felében pedig jellemzően már évi 45-50 tétel elemezhető. Összességében a vizsgált korszakban 766 ilyen tételt sikerült elkülöníteni.

A tanulmány alapjául szolgáló kutatás időbeli kerete az eredeti tervek szerint E Ferdinánd uralkodását (1526-1564) ölelte volna fel. A forrásanyag feldolgozása során azonban bebizonyosodott, hogy a városkönyv olyan széles információs bázissal szolgál a témához, hogy az 1564-ig terjedő teljes időszak vizsgálata szétfeszítené egy tanulmány kereteit. így a leginkább kézenfekvőnek az tűnt, hogy az 1526-1541 közötti időszakot dolgozom föl. A forrás vizsgálata során még azzal is szembesülnöm kellett, hogy az 1542-1543. hivatali év az átlagot messze meghaladó információhalmazt rejt, így ezt az esztendőt még belevettem a részletes elemzésbe. A korszak első feléből az első kiugróan magas értékeket produkáló év 1527-1528. volt. Ahhoz, hogy az ezt megelőző évekből megfelelő összehasonlítási alapot nyerjünk, még az 1525-1526. hivatali évet is beemeltem a részletes elemzésbe. így összességében 16 esztendő került be az elemzésbe, mivel az 1538-1539. hivatali évből sajnos nem maradtak fenn számadások. A vizsgálat alá vont 17 éves periódus információs anyaga statisztikailag is jól elemezhető adatsorokat biztosít a kutatáshoz.

A fent említett 766 tétel több szempontból is vizsgálható.

Elemzési szempontok:- a kiadástípus részesedése a teljes költségvetésben;