Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Az érdekérvényesítés eszközei
Guitman Barnabás: A magisztrátus kötelességei és feladatai... 85 Királyság szabad királyi városai bizonyos tekintetben erősebb önkormányzatisággal, nagyobb függetlenséggel rendelkeztek, mint a jogállásuk szerint hozzájuk hasonlítható birodalmi szabad városok.7 Míg például a Lajtán túl a reformációval valósult meg a szabad papválasztás lehetősége, addig Magyarországon a települések ezzel a joggal nemcsak a szabad királyi városokban, hanem a városokon kívül is már a középkor folyamán élhettek.8 A középkori Magyar Királyság bukása ebben a régióban nem járt azonnali kulturális és vallási hanyatlással, a késő középkor folyamán megerősödött hálózatok, amelyek a Kárpát-medencét Európa többi részével összekötötték, tovább működtek, Luther fellépését követően pedig új elemekkel is bővültek. A fentieket, úgy vélem, szemléletesen példázzák a 16. századi felső-magyarországi városok. Közülük is kiváltképpen Bártfa, amely a század folyamán iskolája révén egyfajta szellemi-kulturális iránytűként szolgált a környék számára. Aló. század első évtizedeiből a városban rövid ideig működő reformátor, Wolfgang Schustel levelei, valamint a nevezetes bajor származású humanista költő, majd városbíró Valentin Eck munkái tartalmaznak már olyan részeket, utalásokat, amelyek a magisztrátus feladatait, kötelességeit, a jó kormányzás mikéntjét taglalják.9 írásaik hatása működésük idején túl azonban érdemben nem mérhető. Ellentétben Leonhard Stöckellel, aki több éves wittenbergi tanulmányait követően tért vissza a szülővárosába, és a melanchthoni modellre alapozva vezette azt a városi iskolát, amely már aló. század elején, Valentin Eck irányítása alatt magas színvonalat képviselt.10 11 Leonhard Stöckel számos, főleg latin nyelvű vallásos és pedagógiai munkát írt, amelyek egy részét a halálát követően nyomtatásban is kiadták, több írása pedig kéziratban maradt fenn." Stöckel korabeli európai elismertségét jelzi, hogy egyes munkáit olyan nevezetes külföldi könyvkiadók adták ki, mint a bázeli Johannes Oporinus.12 Kortársainak, illetve közvetlen utódainak utalásaiból következtethetünk arra, hogy esetleg jóval többet alkotott, mint amennyi mun-7 A Szent Római Birodalom városairól átfogóan ld. Isenmann 2014; Schilling-Ehrenpreis 2015. 8 Bártfa esetében az első adat a szabad plébánosválasztásra Zsigmond király okleveléből származik 1391-ből. SA PO, Ba MMB Nr. 30. Idézi: Petrovicová 2011. 163. p. Vő. Kubinyi 1999. 269-286. p. 9 Wolfgang Schustelről bővebben: Csepregi 2013. 143-156. p; Valentin Eck/Ecchiusről ld. Skoviera 1992; Glomski 2006; Kiss 2010. 10 Schwarz 2010; Klátik 2012; valamint a Leonard Stöckel a reformáció 2011. tanulmányai. 11 Leonhard Stöckel munkáinak listáját ld. Guitman 2019. 57-58. p. 12 Oporinusról lásd: Bonjour 1999.
