Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Az érdekérvényesítés eszközei
84 Az érdekérvényesítés eszközei A politikai értelemben vett Európában mindenütt tapasztalható zűrzavar, nyugtalanság3 azonban sok helyen megrendítette a hatalmat gyakorlók korábbi legitimációját, aminek egyik markáns oka a katolikus egyház válsága volt. A folyton változó körülmények közepette a városi polgárság elitje a politizálás elméleti vonulatai, erkölcsi dimenziói iránt is érdeklődni kezdett, ahogy arról a polgárok fennmaradt könyvjegyzékei is tanúskodnak.4 Az ambiciózusabbak, tanultabbak közülük nemcsak befogadói voltak a műveltség eme elemeinek, hanem saját írásaikkal, műveikkel érdemben hozzá is járultak mindehhez.5 A válsághelyzetben, a legitimációs bizonytalanság közepette a közösség érdeke is volt, hogy a hatalmat gyakorlók iránti hit, bizalom helyreálljon, illetve megerősödjön.6 Ehhez kiváló alapot szolgáltattak a hitújítás első hullámával érkezők tanításai, gondolatai, amelyek a lutheri reformáció formálódásával, kiforrásával egyre termékenyebb, befogadóbb talajra találtak a magyarországi szabad királyi városokat vezető polgári elit többségénél. A befogadást szinte magától értetődővé tette, hogy a korabeli városok németajkú, de önmagát leginkább Hungarusként vagy Pannonusként meghatározó lakossága szoros családi, kereskedelmi és művelődési kapcsolatokat ápolt a közép-európai makrórégió szintén német eredetű polgári lakossággal bíró városaival. Mivel nem voltak nyelvi, kulturális korlátok, a városok szülöttjei rendkívüli mobilitási lehetőséggel bírtak, aránylag könnyedén beilleszkedtek egy több száz kilométerre, több országhatárral odébb elhelyezkedő hasonló jellegű város életébe, akár városbírói tisztségig is emelkedve. Annak ellenére, hogy ország- és tartományhatárok sokasága szabdalta fel, tarkította a térséget, e városok hálózata többé-kevésbé egységes közegnek tekinthető. Ez az egységesség leginkább kulturális, vallási, nyelvi síkon nyilvánult, nyilvánulhatott meg, ugyanis a városok jogállása, a helyi rendi társadalom hierarchiájában elfoglalt helye és jelentősége, gazdasági vagy akár demográfiai körülményei országonként, tartományonként különbözőek voltak. A Magyar 3 A német szakirodalomban a múlt század nyolcvanas évei óta foglalkoznak az úgynevezett nyugtalanság-kutatással (Unruhe-Forschung), amely alatt az európai rendi társadalomban megjelenő szociális konfliktusok új szempontú vizsgálatát értik. E konfliktusok közös jellegzetessége, hogy a helyi felsőbbség ellen lépnek fel az alájuk rendeltek, földesuraik ellen a parasztok, városi előkelőik ellen a helyi lakosság. Bővebben Id. Buckle 2012. 4 Vö. Cicaj 1993; Monok 2017. 5 Példaként a bajor származású, de irodalmi munkásságának jelentős részét Bártfán alkotó Valentin Ecket vagy a bártfai születésű, de Augsburgban működő európai hírű tudóst, Georg Henischt (1549-1617) említhetem, de ide sorolhatóak a városban a század végén működő Gutgesell-nyomda kiadványai is. Vö. Guitman 2017. 49-59, 162-163, 217. p. Hit és hatalom összefüggéséről ld. Reinhard 2004. 6
