Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Az érdekérvényesítés eszközei
Az ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS ESZKÖZEI GUITMAN BARNABÁS* A MAGISZTRÁTUS KÖTELESSÉGEI ÉS FELADATAI LEONHARD STÖCKEL ÁLLAMELMÉLETÉNEK TÜKRÉBEN A 16. századi szabad király városok vezető testületéinek tagjai közül, ha nem is egyformán mindenki, de számosán igyekeztek legjobb tudásuk szerint képviselni a rájuk bízottak érdekeit. Mindez nem volt egyszerű vagy éppen veszélytelen feladat, hiszen 1526-ot követően az oszmánoktól és a polgárháborútól sújtott országban olyan kaotikus helyzet lett úrrá és állandósult hosszú időre, amelyhez képest a korábbi évtizedek zűrzavarai, belháborús összetűzései eltörpülni látszanak. Mindez a korábbiaktól eltérő, merőben új kihívásokkal is szembesítette a városok élén állókat. A városbírók, a magisztrátusok tagjai a politizálás művészetének gyakorlatát nem pusztán helyi apró-cseprő ügyek intézése során sajátították el, hanem aló. században viszonylag gyakran összeülő országgyűléseken való részvétel, a különféle királyi méltóság- és tisztségviselőkkel, valamint a rendi hatalmasságokkal való tárgyalások egyaránt komoly tapasztalatokkal vértezték fel őket, amelyeket lehetőség szerint megosztottak esküdttársaikkal is. A 15. század első negyedétől kezdett intézményesülni, határozott formát ölteni a felső-magyarországi szabad királyi városok együttműködése, városszövetsége. A szövetség tagjai egymást rendszeresen tájékoztatták különböző eseményekről, értesülésekről. Gyakori gyűléseiken hangolták össze lépéseiket, a 16. századi országgyűléseken pedig igyekeztek egységes álláspontot képviselni.' Egy 1553-ban kelt levélben így szóltak erről a bártfaiak: „Annál is inkább illik nekünk egymást tisztelni, mivel nem csak az egyházi, hanem a politikai közösségben is összetartozunk. Ezen városok ugyanis már régtől fogva oly szövetségben egyeztek meg egymás közt, mintha egy állam lennének, úgy hogy egymás közt minden közügyben tanácskozást tartanak.”2 A szerző az MTA BTK Lendület Hosszú reformáció Kelet-Európábán (1500-1800) Kutatócsoport tagja, jelen tanulmány e projekt keretében készült. 1 A városokat összekötő információs csatornák működését, hírforrásaik háromlépcsős tipológiáját Id. H. Németh 1999. A városszövetség kora újkori szerepéről bővebben ld. H. Németh 2004. 2 Bártfai egyházi személyek levele Matthias Lauterwaldnak, Bártfa, 1553. november 14. Kiad. Guitman 2017. 197-198. p. Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv xv. 2020. 83-100. p.
