Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Városi jogok
76 Városi jogok ügyek szakszerű kezelésére, akár a bécsi és pozsonyi intézményekben való intézésre, akár a szabad királyi városi rangemelés ügyének előmozdítására alkalmas, kompetens és megbízható embert kellett keresnie a magisztrátusnak. Sem Pécs, sem Szigetvár nem rendelkezett nagy számban a közügyekben jártas, a jogszabályokat ismerő, a politikai helyzetet átlátó, mélységeiben ismerő, ugyanakkor a város célkitűzései mellett elkötelezett polgárokkal. A magisztrátus tagjai elsősorban helyi ügyeket helyben intéző személyek voltak, akiknek a birtokossal és a vármegyei tisztikarral folytatott kommunikáció jelentette a kapcsolattartás legmagasabb fokát. Ebből kifolyólag vagy a szűk helyi lehetőségekből választottak, vagy más településről hívtak át az adminisztrációban már bizonyított személyt. Ezek a körülmények magukban hordozták az ágensek és tevékenységük eltérő megítélését, amely az alkalmasság, megbízhatóság és lojalitás szempontjainak érvényesülése körül billegett. Ezt érzékeltetik a következő példák a két város történetéből. Pécs szabad királyi városi küzdelmeinek legnagyobb hatású alakja az 1730-1750-es években Lákóczy Mihály volt.38 A valószínűleg pécsi születésű Lákóczy39 vármegyei hivatalviselés után kapott városi jogi feladatokat. 1739-től több alkalommal képviselte Bécsben és Pozsonyban a várost, ám Berényi Zsigmond püspök 1741-ben megtiltotta, hogy a restauráción újra jelöljék.40 1742-ben Pécs város ügyvédjévé választotta, a magisztrátus 1743-ban pedig teljhatalmú megbízottá (plenipotentarius) nevezte ki, és megbízást adott számára, hogy Bécsben ágensként érvényesítse tudását a város javára.41 Lákóczynak meggyőződésévé vált, hogy Pécs számára az egyetlen lehetőség a földesúri függés felszámolása. Az ő esete arra példa, hogy egy helyi illetőségű, jogvégzett személy az események hatására hogyan válhat egy ügy elkötelezett hívévé, ám ez az érzelmi azonosulás, intenzív motiváltság hogyan generál egyre több érdekellentétet és konfliktust. 38 Lákóczy 1728-ban Baranya vármegye ügyvédjeként kezdte hivatali pályafutását, 1730— 1736 között vármegyei tiszti ügyész, 1736-ban Pécs város alkalmazta jegyzőként. Pécs befolyásos polgára volt, a Szent István tér 10. szám alatt lakott. 1739-től több alkalommal képviselte ágensként a várost Bécsben és Pozsonyban. Berényi Zsigmond püspök 1741 -ben megtiltotta, hogy a város alkalmazza, ezért egy évig Bács-Bodrog vármegye ügyésze lett. 1742-ben Pécs város ügyvédjévé választotta, és 1743-tól teljhatalmú megbízottként képviselte a várost. 1764-ben eljárás indult ellene, 1769-ben bekövetkezett haláláig már nem vett részt a város törekvéseiben. MNL BML IV.1008.a 2. c; Madas 1978. 678. p; Móró 2010. 452. p. 39 Születési évéről, helyéről nem rendelkezünk adatokkal, tanúvallomási szövegek alapján („Itt nevelkedvén Lákóczy Mihály Uram, kicsinségitül fogva mindenkor jól ismerte. ”) következtethetünk a pécsi születésre. MNL BML IV. 1008.a 2. c. 40 Babics 1937b. 23. p. 41 Móró 2010. 452. p.
