Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Városi jogok
Gőzsy Zoltán: A szabad királyi városi rangra emelkedési törekvések... 75 előfordult, hogy egymástól különválasztva, nagyobb létszámban hívták be az azonos álláspontot képviselő és azt megerősítő tanúkat. A vallomástételek, illetve a vallomást tevők által elmondott tartalmak alkalmasak voltak a polemizált hangulat fenntartására és generálására. A nagy számban felvett tanúvallomások sematikusan ismétlik egymást, de figyelmes tanulmányozással ki lehet szűrni olyan apró részleteket, adalékokat, amelyekkel gazdagították a standard dikciókat. b.) Külső helyszínek, belső és külső tanácsadók, ágensek „Jó barátok nélkül lehetetlen a dolgunkban boldogulni. ”36 Meghatározó és speciális szerepet játszottak a szabad királyi városi törekvések esetében, hogy ügyeiket külső helyszíneken kellett intézniük. Különösen érvényes ez a két dél-dunántúli városra, amelyek földrajzi tekintetben is távol voltak a döntések, hivatali eljárások helyszíneitől, Pozsonytól és Bécstől. A távolság miatt lassú (és sok esetben ellentmondásos) információáramlás révén számos bizonytalanság, félreértés született. De nem csupán a földrajzi távolság, hanem az alsó- és a felsőszintű igazgatási szintek közötti közvetlen kapcsolat hiánya is generálhatott információhiányt. Jól példázzák ezt a szigetváriak 1795-ös bécsi küldöttsége által megfogalmazott kérések. Április 14-i audienciájukon a város akkori jegyzője, Nógrádi Imre három témát hozott fel: 1. ) a város ügyvédje és jegyzője közvetlenül, a birtokos, illetve a vármegye megkerülésével tarthassa a kapcsolatot a felsőszintű közigazgatási szervekkel vagy az udvarral, a számukra érkező leveleket ne nézhesse, ne ismerhesse meg más ő előttük; 2. ) vizsgáltassák meg, vajon az összes, a kancellária által kiadott, Szigetvárt érintő levél megérkezett-e, illetve, hogy mindezeket ismertették-e a várossal; 3. ) kérte, hogy az uralkodó állítson fel független bizottságot, amely részben megállapítaná a birtokossal régóta folytatott per tényállását, részben megmutatná a vármegye jogellenes és törvénytelen magatartását, részben pedig tisztázná a várost a pártütés vádja alól.37 A távoli városokban történő ügyintézés (az utazással együtt) hosszú távollétet kívánt a magisztrátus érintett tagjaitól, akik iparűzésük vagy kereskedelmi tevékenységük miatt nem szívesen vállalták ezt a szolgálatot. Akár az úrbéres 36 Idézet Nógrádi Imre, Szigetvár jegyzője leveléből, melyet a városi magisztrátusnak írt. BMMI Sz. 58. 151. 1. 1251. 37 MNL SML V.77 Szigetvár iratai, 1795-1797. II; BMMI Sz. 58. 151. 1. 1249-1250.
