Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Városi jogok
74 Városi jogok nem adták a beleegyezésüket. A vármegyei bizottság azonban legálisnak ítélte az urbárium bevezetésének tényét és módját. 1770-ben Festetics Lajos összehívott egy városi gyűlést, ahol az urbárium pontjait megpróbálta kifejteni, ám ez a gyűlés botrányba fulladt, végül 1785-ben hirdetett ki egy némileg módosított urbáriumot Szigetváron. Ettől az aktustól fogva azonban megsokszorozódtak és súlyosbodtak a város és a birtokos közötti konfliktusok, és a szigetiek ennek megoldását a királyi szabadság elnyerésében látták, Pécs sikere vonzónak és követendőnek (sőt követhetőnek) tűnt számukra.34 A szigetvári magisztrátus fel is vette a kapcsolatot Pécs városával, hogy elméleti segítséget kérjenek, és megismerhessék tapasztalataikat a sikeres kandidációról.35 Komplikációs tényezők: a bizonytalanság és annak generálói A városi magisztrátus és a birtokos közötti konfliktusokat nem elégséges csupán két szereplős történetként vizsgálni, miként az eseményeket prezentáló forrásokat sem elégséges direkt interakciókként értelmezni. Számos tényező, illetve egyéb szereplő (intézmények, személyek) befolyásolhatja a kapcsolatokat, illetve a kommunikációt. Ezeket a hatásokat igen nehéz tetten érni. Részben azért, mert az erre vonatkozó források nem minden esetben a városi anyagban, hanem más archívumokban találhatóak meg, részben pedig olyan indirekt hatásokról beszélünk, amelyeket természetükből adódóan nem jegyez(het)tek fel. a.) Időfaktor A Pécs és Szigetvár működését meghatározó szabályozások, urbáriumok elkészítése több évig tartott a felső- és középszintű közigazgatási szerveknél. Ez az időbeli elhúzódás, várakozás nem meglepő módon bizonytalanságot okozott a városi társadalom körében és jelentős mértékben befolyásolta a hangulatot. A rendeletek előkészítését különböző vizsgálatok, jogi procedúrák, valamint viták, vádaskodások előzték meg és követték, amelyek során egymástól teljesen eltérő narratívák születtek. A jogi procedúrák lefolytatásához alkalmazott tanúvallomásokhoz nagy számban idéztek be helyi polgárokat, és ezzel az egyes vitatott kérdéseket publikussá, közüggyé tették. E tekintetben tanulságos a különböző vizsgálatokhoz kapcsolódó kérdőpontok rekonstruálása. Többször 34 Gőzsy 2012a. 63-122. p. 35 A baranyai megyeszékhely Steer Jánost delegálta, akinek a szigeti magisztrátus 3 forintos napidíjat fizetett. Steer, mint tapasztalt ember, bekerült a város küldöttségeibe is. Gőzsy 2012a. 120-121. p.
