Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Városi jogok
GŐZSYZOLTÁN A SZABAD KIRÁLYI VÁROSI RANGRA EMELKEDÉSI TÖREKVÉSEK FORRÁSAINAK ÉRTELMEZÉSI KÉRDÉSEI A 18. SZÁZADI PÉCS ÉS SZIGETVÁR PÉLDÁJÁN* Egy szabad királyi városi rang megszerzése soha nem egyenesvonalú, logikus, kiszámítható események láncolata. Számos szubjektív, spontán tényező gyakorol hatást a folyamatokra. Ez az esetlegesség hatványozottan érvényes a megszületett és fennmaradt forrásokra, így azok feldolgozásakor igen körültekintően kell eljárni. Jelen tanulmányban ebből a perspektívából vizsgálom meg két dél-dunántúli mezőváros, Pécs és Szigetvár szabad királyi városi rangemelési törekvéseinek hasonlóságait, különbségeit. Nem szisztematikus összehasonlításról lesz szó, inkább a két város célkitűzéseiben, döntéseiben, valamint azok recepciójában tapasztalható párhuzamosságokat veszem számba. Előbbihez a társadalmi, gazdasági adatok szinkronikus elemzésére van szükség, utóbbihoz az analógiák számbavételére. Pécs és Szigetvár - a dél-dunántúli régió két jelentős városa - bár földrajzilag közel fekszenek egymáshoz és mindennapjaikat hasonló makrotörténeti tendenciák befolyásolták, fejlődésükben mégis eltérő fázisokat tudunk megkülönböztetni.1 Városi szerepeikben is találunk hasonlóságokat és különbségeket, centrális funkcióik bővülése, illetve csökkenése leginkább egymással összevetve értelmezhető.2 Az analógia apropója az a tény, hogy a 18. században mindkét település pályázott szabad királyi városi címre. Pécs városa több alkalommal is kísérletet tett a cím megszerzésére, és végül 1780-ban sikerrel járt. Mária Terézia 1780. január 21-én szabad királyi rangra emelte a várost, amit április 19-én hirdettek ki. Jogilag azonban ez nem realizálódott, mert a pécsi káptalannal folytatott pere miatt az országgyűlés nem Jelen tanulmány a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (BO/01080/16/2) támogatásával készült. 1 Vö. Gőzsy 2012b. 2 2012-ben az Urbsb&n megjelent írásban fejtettem ki, hogy a Rákóczi-szabadságharc idején éppen Pécs kárára erősödött meg Szigetvár centrális szerepe, annak köszönhetően, hogy várát megtartotta a központi kormányzat. A Titkos Konferencia 1699. évi februári ülésén Szigetvár azon stratégiailag fontos várak között szerepelt, amelyet fejlesztésre javasoltak, hogy falai között több katonát lehessen elszállásolni. Az ilyen módon fokozatosan „duzzasztott” várnak nagy szerepe volt abban, hogy Szigetvár gazdasága és társadalma a megye többi településénél jobban és gyorsabban fejlődjön. Oross 2006. 1448. p; Szita- Seewann 1999. 148. p; Gőzsy 2012b. 504. p. Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv xv. 2020. 65-82. p.
