Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)

Városi jogok

GŐZSYZOLTÁN A SZABAD KIRÁLYI VÁROSI RANGRA EMELKEDÉSI TÖREKVÉSEK FORRÁSAINAK ÉRTELMEZÉSI KÉRDÉSEI A 18. SZÁZADI PÉCS ÉS SZIGETVÁR PÉLDÁJÁN* Egy szabad királyi városi rang megszerzése soha nem egyenesvonalú, logikus, kiszámítható események láncolata. Számos szubjektív, spontán tényező gyako­rol hatást a folyamatokra. Ez az esetlegesség hatványozottan érvényes a meg­született és fennmaradt forrásokra, így azok feldolgozásakor igen körültekintő­en kell eljárni. Jelen tanulmányban ebből a perspektívából vizsgálom meg két dél-dunántúli mezőváros, Pécs és Szigetvár szabad királyi városi rangemelési törekvéseinek hasonlóságait, különbségeit. Nem szisztematikus összehasonlí­tásról lesz szó, inkább a két város célkitűzéseiben, döntéseiben, valamint azok recepciójában tapasztalható párhuzamosságokat veszem számba. Előbbihez a társadalmi, gazdasági adatok szinkronikus elemzésére van szükség, utóbbi­hoz az analógiák számbavételére. Pécs és Szigetvár - a dél-dunántúli régió két jelentős városa - bár földrajzilag közel fekszenek egymáshoz és mindennapjai­kat hasonló makrotörténeti tendenciák befolyásolták, fejlődésükben mégis elté­rő fázisokat tudunk megkülönböztetni.1 Városi szerepeikben is találunk hason­lóságokat és különbségeket, centrális funkcióik bővülése, illetve csökkenése leginkább egymással összevetve értelmezhető.2 Az analógia apropója az a tény, hogy a 18. században mindkét település pályázott szabad királyi városi címre. Pécs városa több alkalommal is kísérletet tett a cím megszerzésére, és végül 1780-ban sikerrel járt. Mária Terézia 1780. január 21-én szabad királyi rangra emelte a várost, amit április 19-én hirdettek ki. Jogilag azonban ez nem realizá­lódott, mert a pécsi káptalannal folytatott pere miatt az országgyűlés nem Jelen tanulmány a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (BO/01080/16/2) támogatásával ké­szült. 1 Vö. Gőzsy 2012b. 2 2012-ben az Urbsb&n megjelent írásban fejtettem ki, hogy a Rákóczi-szabadságharc idején éppen Pécs kárára erősödött meg Szigetvár centrális szerepe, annak köszönhetően, hogy várát megtartotta a központi kormányzat. A Titkos Konferencia 1699. évi februári ülésén Szigetvár azon stratégiailag fontos várak között szerepelt, amelyet fejlesztésre javasol­tak, hogy falai között több katonát lehessen elszállásolni. Az ilyen módon fokozatosan „duzzasztott” várnak nagy szerepe volt abban, hogy Szigetvár gazdasága és társadalma a megye többi településénél jobban és gyorsabban fejlődjön. Oross 2006. 1448. p; Szita- Seewann 1999. 148. p; Gőzsy 2012b. 504. p. Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv xv. 2020. 65-82. p.

Next

/
Thumbnails
Contents