Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)

Recenziók

386 Recenziók bői nem igazán fog jutni. A nagy terjedelem ellenére talán célszerű lett volna az első kötetet rövid előszóval, bevezetővel kezdeni, amely tájékoztatná az olvasót, milyen kérdésekre vártak választ a konferencia szervezői. Az első kötet Jiri Pesek rendkívül izgalmas tanulmányával kezdődik, a cseh várostörténeti kutatások intenzitása egyben magyarázat arra, miért éppen ők kezdeményeztek ebben a témában nemzetközi konfe­renciát. Ugyanakkor ez a tanulmány nem klasszikus értelemben vett általános beveze­tő, amire nagy szükség lett volna. A német összefoglaló alapján a második kötet első tanulmánya, Jaroslav Miller írása, tematikailag jobban illett volna az első kötetbe, mi­vel röviden áttekinti a cseh történetírás jelenét és múltját, kijelöli a jövőbeli irányokat. Az általános bevezetőhöz, előszóhoz hasonlóan elmaradt a köteteket lezáró összegzés, márpedig egy úgynevezett Bilanzkonferenz esetében, amelynek célja a megjelölt idő­szak eredményeinek, esetleges kutatási nehézségeinek megvitatása, iránymutatás a jö­vőre nézve, szükség lenne általános számvetésre és a regionális sajátosságok kiemelésére, akár negatívak, akár pozitívak. A két kötet ettől függetlenül a középkorral és kora újkorral foglalkozó várostörténészek számára mondhatni kötelező olvasmány, jól használható az egyetemi oktatásban, ha például a német nyelvterület várostörténet­írásának sokszínűségét, a közép-európai régióra való hatását tanítjuk. Magyarország történeti múltja területi-igazgatástörténeti okokból sem vizsgálható a szlovák és az osztrák kollégák munkáitól függetlenül, és ez természetesen megfordítva is igaz. A kötetek valószínűleg azok számára is nagyon hasznosak, akik a cseh várostörténet fej­lődésére kíváncsiak. Géra Eleonóra

Next

/
Thumbnails
Contents