Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Recenziók
Städte im Mittelalter und in der Frühen Neuzeit als Forschungsthema...385 várostörténet valóban erősen interdiszciplináris megközelítésű. A szlovák várostörténészek Éva Kowalská szerint a lengyelekhez hasonlóan nagy súlyt helyeztek a módszertani problémákra, a kora újkori viszonyokról azonban összegző munka a tárgyalt két évtizedben nem született, a korábbi hagyományokat folytatva az egyes városokat feldolgozó monográfiák és a tematikus antológiák maradtak a jellemző kiadványok. A várostörténeti érdeklődés megélénkült ugyan, mégis a várostörténet egy-egy kérdéséről általános következtetéseket levonni csak nagy munkával, különböző kötetekből származó mozaikok összeillesztésével lehet. A német kultúrkörben népszerű összehasonlító várostörténet Szlovákiában ebben az időszakban nem tudott meghonosodni. Nagy változást hozott a rendszerváltás, a szlovák történészek végre megszabadulhattak a marxista ideológiától és az ezáltal előnyben részesített „plebejus” rétegek tanulmányozásától, a városi elitek történetének vizsgálatához náluk egyfajta politikai szembenállás felhangja is vegyült. A frissen függetlenné vált Észtország Lengyelországhoz képest hatalmas hátrányból indult, mivel a szovjet érában a várostörténeti kutatásokat egyáltalán nem támogatták. Egyetlen nagyobb iskola alakult ki Raimo Pullat (a tanulmány egyik szerzője) körül, a konferencia megrendezéséig 22 kötetet (Vana Tallinn) adtak ki, vagyis a munka, ha késve is, de elindult. A szomszédos Litvániában és Lettországban a városi régészet állt a várostörténet fókuszában, emellett megkezdték a történeti ikonográfiái források publikálását. A második kötet harminchét szerzője harminchárom, az első kötetnél rövidebb tanulmányban az említett két évtized népszerű témáinak régiós alakulását követi nyomon. Több tanulmány foglalkozik a városi elit kutatásának ismertetésével (Olga Fejtová, Peter Brindza, Václav Chmelír) A városi bűnözés forrásait, legújabb kérdésfelvetéseit és módszertanát Németországban a téma szakértője, Gerd Schwerhoff ismerteti meg az olvasóval, a csehországi városok jogszolgáltatási szokásait pedig Petr Kerutz tekinti át. A bűnözés témaköre értelemszerűen összefonódik a társadalom peremére került rétegekével, a jogtörténeti megközelítés mellett az újabb feldolgozásokban szinte azonos hangsúllyal jelenik meg a társadalomtörténeti nézőpont is. Jó példa erre az Éva Kowalská által említett boszorkányüldözések anyaga. Több tanulmány középpontjában az interdiszciplináris megközelítés és az erős művészettörténeti kötődés áll, Vít Vlnas és Vladislav Razím például nem is történeti, hanem művészettörténeti nézőpontból foglalkoznak a kora újkori cseh városokkal. Klara Kaczmarek-Löw a Cseh Korona országainak késő középkori és kora újkori profán építészetéről készült publikációkról ad körképet. Az ikonográfiái és kartográfia Éva Chodéjovská és Éva Semotanová közös tanulmányában, valamint Ralph Andraschek- Holtzemél kerülnek a kutatás fókuszába. Népszerű téma még (Jirí Mikulec, Pavel Kűrka, Leszek Zygner) több megközelítésből a város és az egyházi létesítmények kapcsolata, a városiak hitélete, valamint ennek megnyilvánulásai. Az egyes témák, nézőpontok között sok az átfedés, a tanulmányok nagy része egyszere több csoportba besorolható. A kötet két nyelven közli a tanulmányokat, hagyományos értelemben mégsem kétnyelvű, az első kötetet angol és német nyelvű absztraktok zárják le a németül vagy csehül nem olvasók számára. A második kötet cseh nyelvű tanulmányainak mondanivalóját ugyancsak német nyelvű összefoglalókból ismerhetjük meg. Az absztraktok esetenként igen rövid terjedelme kizárólag az érdeklődők figyelmének felkeltésére alkalmas, de aki nem olvas mindkét nyelven, az bővebb információkhoz ezek
