Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)

Recenziók

Städte im Mittelalter und in der Frühen Neuzeit als Forschungsthema...385 várostörténet valóban erősen interdiszciplináris megközelítésű. A szlovák várostörté­nészek Éva Kowalská szerint a lengyelekhez hasonlóan nagy súlyt helyeztek a mód­szertani problémákra, a kora újkori viszonyokról azonban összegző munka a tárgyalt két évtizedben nem született, a korábbi hagyományokat folytatva az egyes városokat feldolgozó monográfiák és a tematikus antológiák maradtak a jellemző kiadványok. A várostörténeti érdeklődés megélénkült ugyan, mégis a várostörténet egy-egy kérdéséről általános következtetéseket levonni csak nagy munkával, különböző kötetekből szár­mazó mozaikok összeillesztésével lehet. A német kultúrkörben népszerű összehasonlí­tó várostörténet Szlovákiában ebben az időszakban nem tudott meghonosodni. Nagy változást hozott a rendszerváltás, a szlovák történészek végre megszabadulhattak a marxista ideológiától és az ezáltal előnyben részesített „plebejus” rétegek tanulmányo­zásától, a városi elitek történetének vizsgálatához náluk egyfajta politikai szembenállás felhangja is vegyült. A frissen függetlenné vált Észtország Lengyelországhoz képest hatalmas hátrányból indult, mivel a szovjet érában a várostörténeti kutatásokat egyálta­lán nem támogatták. Egyetlen nagyobb iskola alakult ki Raimo Pullat (a tanulmány egyik szerzője) körül, a konferencia megrendezéséig 22 kötetet (Vana Tallinn) adtak ki, vagyis a munka, ha késve is, de elindult. A szomszédos Litvániában és Lettországban a városi régészet állt a várostörténet fókuszában, emellett megkezdték a történeti ikono­gráfiái források publikálását. A második kötet harminchét szerzője harminchárom, az első kötetnél rövidebb tanulmányban az említett két évtized népszerű témáinak régiós alakulását követi nyomon. Több tanulmány foglalkozik a városi elit kutatásának ismer­tetésével (Olga Fejtová, Peter Brindza, Václav Chmelír) A városi bűnözés forrásait, legújabb kérdésfelvetéseit és módszertanát Németországban a téma szakértője, Gerd Schwerhoff ismerteti meg az olvasóval, a csehországi városok jogszolgáltatási szokása­it pedig Petr Kerutz tekinti át. A bűnözés témaköre értelemszerűen összefonódik a tár­sadalom peremére került rétegekével, a jogtörténeti megközelítés mellett az újabb feldolgozásokban szinte azonos hangsúllyal jelenik meg a társadalomtörténeti néző­pont is. Jó példa erre az Éva Kowalská által említett boszorkányüldözések anyaga. Több tanulmány középpontjában az interdiszciplináris megközelítés és az erős művé­szettörténeti kötődés áll, Vít Vlnas és Vladislav Razím például nem is történeti, hanem művészettörténeti nézőpontból foglalkoznak a kora újkori cseh városokkal. Klara Kaczmarek-Löw a Cseh Korona országainak késő középkori és kora újkori profán épí­tészetéről készült publikációkról ad körképet. Az ikonográfiái és kartográfia Éva Chodéjovská és Éva Semotanová közös tanulmányában, valamint Ralph Andraschek- Holtzemél kerülnek a kutatás fókuszába. Népszerű téma még (Jirí Mikulec, Pavel Kűrka, Leszek Zygner) több megközelítésből a város és az egyházi létesítmények kap­csolata, a városiak hitélete, valamint ennek megnyilvánulásai. Az egyes témák, néző­pontok között sok az átfedés, a tanulmányok nagy része egyszere több csoportba besorolható. A kötet két nyelven közli a tanulmányokat, hagyományos értelemben mégsem kétnyelvű, az első kötetet angol és német nyelvű absztraktok zárják le a néme­tül vagy csehül nem olvasók számára. A második kötet cseh nyelvű tanulmányainak mondanivalóját ugyancsak német nyelvű összefoglalókból ismerhetjük meg. Az absztraktok esetenként igen rövid terjedelme kizárólag az érdeklődők figyelmének fel­keltésére alkalmas, de aki nem olvas mindkét nyelven, az bővebb információkhoz ezek­

Next

/
Thumbnails
Contents