Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Recenziók
378 Recenziók Flóra Ágnes The Matter of Honour. The Leading Urban Elite in Sixteenth Century Transylvania Tumhout, 2019. Brepols Publishers. 284 p. Flóra Ágnes monográfiája, amely 2014-ben megvédett doktori disszertációjának publikált változata, két erdélyi város, Kolozsvár és Szeben elitjének formálódását mutatja be, miközben bevezeti az olvasót a két város igazgatási rendszerének külön-külön is számos egyedi sajátossággal bíró világába, felvillant több egyéni és családi karrierutat, illetve kitér az elit közösségi térben megnyilvánuló reprezentációjára is. A szerző már számos magyar és angol nyelvű szakmunkában vizsgálta a két város elitjével kapcsolatos speciális történeti problémákat (csak hogy a legfontosabbakat említsük: Polgári karrier — polgári lét Kolozsváron a reneszánsz korában, Kolozsvár és a központi hatalom kapcsolata a Mohács utáni évtizedekben, Prestige at Work: Goldsmiths of Cluj in Sixteenth and Seventeenth Centuries). A kérdéskör komplexitása miatt ugyanakkor mindenképpen örvendetes a téma monografikus igényű feldolgozása is. Fontos kiemelni, hogy az elemzés súlypontja Kolozsvár városa, Szeben kvázi a „kontrollcsoport” funkcióját tölti be. A két város vezető tisztségviselői archontológiájának - amely a kutatás egyik alappillérét jelenti - optimális időhatárait nem könnyű meghatározni, és ezt a problémát Flóra Ágnes is érzékelte. Az archontológia kezdetének időpontját (Kolozsvár esetében 1550, Szeben esetében 1522) a forrásadottságok viszonylag egyszerűen meghatározzák. A kényszerűségből kijelölt 1600. évi végpont erőltetett voltát a szerző azzal enyhíti, hogy a kijelölt kutatási időszakban kezdődő, de azon túlnyúló karrierek esetében kitekint a 17. századra is, például Bogner/Gellyén Imre és Tótházi Mihály esetében. A szerző célját három fő kutatási irány mentén valósítja meg, a mű tehát ennek megfelelően ugyanennyi nagyobb szerkezeti egységre tagolódik. A bevezető gondolatok, a források bemutatása és az elitkutatás néhány alapvető kérdéskörére vonatkozó megjegyzés után a szerző az első részben a két város közjogi helyzetét és az igazgatás legfontosabb szerveit mutatja be, úgy mint a százférfiak tanácsát, a városi tanácsot, a jegyzői hivatalt és az egyéb tisztviselőket (kapitányok, tizedesek, trombitások, kántoros szolgák). Ezután kitér azokra a tényezőkre is, amelyek magukban hordozták a konfliktus lehetőségét a városi igazgatással - és így az elittel is. Ezek a királyi/fejedelmi udvarral való viszony, az egyház és a jezsuita kollégium (amelyek természetesen elválaszthatatlanok a reformáció Kolozsvárt és Szebent is jócskán megérintő hatásától), illetve a kevert etnikumú lakosság és az idegen betelepülők. Bár első ránézésre úgy tűnhet, hogy ez az első szerkezeti egység csupán egy hosszúra nyúlt exkurzus a monográfia központi témájának középkori előzményeiről, valamint jog- és kormányzattörténeti hátteréről, véleményem szerint ezen fejezet beillesztése a kötetbe nagyon is helyeselhető döntés. A kora újkori városi igazgatást ugyanis egyrészt alapjaiban határozták meg olyan középkori előzmények, mint például a hivatalviselés paritásos rendszerének 1458. évi bevezetése Kolozsváron, a szebeni királybíró vezető szerepe az Universitas Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv xv. 2020. 378-381. p.
