Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Recenziók
Csíkszereda 460 - Várostörténeti Konferencia... 369 jelzi, hogy rövid időn belül a város virilis polgárai közé emelkedett. A szerző bemutatja Györgyjakab egyéb gyümölcsöző vállalkozásait is: könyv- és papírkereskedelemmel is foglalkozott, valamint könyvkiadó munkássága is kiemelkedő jelentőséggel bírt, nemcsak Csíkszeredán, hanem Csíkszék egészében is. Darvas Lóránt és kollégái Csík vármegye székházának 19. századi oromdíszéről értekeznek tanulmányukban, az előkerüléstől egészen a leletegyüttest befogadó állandó kiállításig követik végig a munkálatokat. A 2010-es évek elején Csíkszereda Központi Parkjában zajló helyreállítási munkálatok során megtalált régészeti lelet vizsgálatát a Csíki Székely Múzeum munkatársai végezték. A vármegyei címer allegorikus alakjainak azonosításával megállapították, hogy Csíkszereda székházának 1880-as évek végi oromdíszére bukkantak. A Victor Brausewetter gyárában készült oromdíszt a vármegyeháza bővítése során, az 1910-es évek elején távolították el. A szerzők részleteiben is bemutatják a dísz (és a címer) fizikai állapotát, károsodásának okait és restaurálásának folyamatát (fotódokumentáció, tisztítási próbák, állagmegóvási munkálatok, hiányzó felületek kiegészítése stb.). Bemutatják a többi előkerült tárgyat, így például a sörös- és sósborszeszes üvegeket is, amelyek a feltöltés korának meghatározásában is segítségükre voltak. Nagy Zsolt a gyümölcstermesztés és -nemesítés csíki elterjedése érdekében tett kezdeményezéseket, azok hatásait és eredményeit járja körül írásában, kiemelve Csíkszereda szerepét a vármegyei gyümölcstermelés fellendítésében. A szerző ismerteti a Csíkban a nemesi és egyházi kezdeményezésre a 18. századra elterjedő háztáji gyümölcsgazdálkodás létrejöttét, s feltárja annak okait, hogy Csíkszék miért csak gyümölcsfelvásárló szerepet tölthetett be évszázadokon át. Körüljárja a vármegye egészére a 17. századtól folyamatosan betelepülő örmények gyümölcsgazdálkodásban és annak elterjesztésében betöltött szerepét. Nagy Zsolt vázolja a domborzati-környezeti adottságokból adódó termesztési nehézségeket, név szerint bemutatva a gyümölcstermesztésbe nagy volumenben bekapcsolódó és a gyümölcstermesztés meghonosításában tevékenyen részt vevő vállalkozókat. Értekezik továbbá a csemetekertek és faiskolák létesítésének 19-20. századi állami szabályozásáról, valamint a szintén állami kezdeményezésre megírt, fatermesztésről szóló kézikönyvről, amelyek a gyümölcstermelő és -értékesítő területek közé emelték Csík vármegyét. A szerző dolgozatában érinti a vasút kiépítése, valamint a politikai változások (Trianon, második bécsi döntés, szocialista rezsim) gyümölcsgazdálkodásra gyakorolt hatását. Bicsok Zoltán összegző kutatástörténeti áttekintést követően Csíkszereda város 1919 előtti pecsétjeit és bélyegzőit mutatja be tanulmányában. Az első adatok a 18. század végéről származnak a város pecsétjéről, amelynek lenyomata megegyezik a város címerábrázolásával. A szerző a pecsét heraldikai elemzése során felveti annak lehetőségét, hogy a kompozíció valamely magánpecsétről származhat, s képekkel illusztrálva végigveszi a lehetséges előképeket. Bemutatja, hogy mely időszakokban, milyen tipáriumokat, majd bélyegzőket használtak a város tisztségviselői a hitelesítéshez. A város kisebb pecsétnyomója adatolhatóan 1792 és 1855 között volt használatban. A nagy tipáriumokra áttérve három címeres pecsétnyomót mutat be, és olyan érdekességeket emel ki, mint a vésés minősége vagy a füstös lenyomat használata. Kitér továb
