Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Reprezentációk
Flóra Ágnes: Claudiopolis vulgo Kolozsvár 341 Városnév keletkezik De ki volt a tettes? Ki volt a keresztapa? Egy elmélet, legyen az bármennyire jól megalapozott vagy újszerű, sikeres csak akkor lehet, ha a megfelelő közvetítő közegbe kerül, s alkalmazni kezdik. Bár kevés a valószínűsége, de teljesen nem lehet kizárni, hogy Dávid Ferenc lett volna Kolozsvár új névadója, hiszen a legkorábbi említés az ő nevéhez fűződik, és számos Dávid-kézirat került ki Claudiopolis kolofonnal a kolozsvári nyomdából.35 Úgy gondolom, hogy az egyházalapító „profiljába” nem illik egy ilyen eredettörténet megalkotása, és nincsenek is arra utaló jelek, hogy Dávid történeti témákhoz nyúlt volna. S hogy számos munkáján jelenik meg az új elnevezés, úgy gondolom, merő véletlen, s nem mutat olyan arányokat, amiből bármiféle következtetést lehetne levonni. Annak viszont kétségkívül volt jelentősége, hogy a Claudiopolis elnevezés megjelent az ő munkáin, ugyanis a korabeli vallási kontextusban ezek, mint egy új hitvallás alapmunkái, igen népszerűek és olvasottak voltak akár az antitrinitárius hívek, akár az őket támadók körében. Ebből a megközelítésből már teljesen érhető, hogy miért a jezsuiták voltak az elsők, akik a városon kívül (is) következetesen használni kezdték a nevet.36 Aligha akadt ugyanis olyan csoport a kora újkori vallási miliőben, amelynek tagjai jobban ismerték volna Dávid Ferenc műveit, mint a Jézus Társasága. S azon túl kiváló közvetítői is voltak a névnek: sokan voltak, intellektuális közegben mozogtak, tanítottak, és így sokkal több embernek adhatták át a friss tudást, mint például egy vidéki közösség prédikátora vagy egy könyvszerető, könyvgyűjtő polgár. De ami talán ennél is fontosabb, hogy a Claudiopolis név és a mögöttes tartalom elterjedése érdekük is volt, mert a rend történetéhez is jobban illett a latin név és a köré szőtt legenda: egy római alapítású rend egy római császár által alapított településen nyithatta meg iskoláját. Igazi katalizátorként hatottak a név meghonosításában, és annyira sikeresek voltak, hogy Szenczi Molnár 1604-ben megjelent szótárában a Claudiopolis már mint hivatalos név szerepel.37 Közel ötven év alatt a már a kor tudós köreiben is kételyt keltő legenda és név teljesen beépült a köztudatba, s ez csakis úgy valósulhatott meg, hogy nagyon aktív befogadó közegbe került egy nagyon gyorsan terjedő információeszköz, a könyv. S ezzel újra visszatérünk a nyomdához. Ha Dávid Ferencet bizonyíték híján felmenthetjük, Heltai esetében már sokkal megalapozottabb a gyanú. Munkásságát tekintve ő volt az, akinél a történetmesélés, a történet kitalálás vagy éppen átértelmezés, történelmi legendák 35 RMKII.nr.76, 121, 125. 36 Veress 1906. 345-356, 350, 358-361, 365-366, 368-380, 383, 385-386. p. 37 Szenczi Molnár 1604. (KO.)
