Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Reprezentációk
340 Reprezentációk pedig meglepő módon a németes Clausenburg változattal találkozunk, ami latin nyelvű munkák esetében ritkán fordult elő a kolozsvári officinában. Általában a nyelvhez igazodva jelölték a kiadás helyét, a latin szövegek esetében pedig a Claudiopolis megjelenéséig a Colosvar ablatívuszát használták. 1550-ben például Martin Butzer (Buceri) német szerző művének címlapján Heltai autográf bejegyzésben „Pastor Colosuariensis”-nek nevezte magát.32 De tizenkét évvel később Weshemer Bertalan könyvét Heltai már „Claudiopoli, in capite anni növi 1562” keltezéssel ajánlotta egy kolozsvári diáknak.33 1565-ben pedig, Bonfini Mátyás-életrajzának kiadásakor „congesta ac disposita a Caspare Helto, Claudiopolitanae Ecclesiae Ministro ac Typographo ” minőségben tüntette fel magát. 1550 és 1570 között mintegy 30 latin nyelvű munka jelent meg a kolozsvári nyomdában. Ebből 20 esetben jelölték Claudiopolisszal a kiadás helyét, két esetben a latinosított magyar névvel, egyszer a Clausenburg változattal találkozunk. Hét esetben nem jelölték a kiadás helyét vagy nem maradt fent kolofon, de a kötetek egyértelműen a városi nyomdában készültek.34 A számokat látva levonható a következtetés, hogy 1555 után a Claudiopolis elnevezés kiszorította a magyar helynév ablatívuszos szerkezetét a latin nyelvű munkákban, s az új, antikizáló városnév meghonosodni látszott humanista körökben. A példák áttekintésével, mélyebb elemzés nélkül is kitűnik, hogy a városnév befogadása, alkalmazása és terjesztése a humanista műveltségű szellemi elit kezében volt. A városvezetés mintha nem is vett volna tudomást a név létezéséről a 16. században, de hozzá kell tennünk, hogy amit a mai történész lát a forrásokon keresztül, az a (helyi) nótárius interpretációja, legyen az bármilyen jellegű irat. Meg kell említeni azt is, hogy a városvezetésnek megvolt(ak) a maga erőteljes, antikizáló terminusa(i), ami a város önállóságát és rangját hangsúlyozta, mint például a respublica. A városi igazgatásban használt latin szavak és a város új neve, úgy tűnik, nem egymással versengő, hanem egymásra épülő terminusok voltak. Ez azonban egy másik kutatás tárgya. A mikor kérdésre tehát valószínűleg megtaláltuk a választ: a 16. század közepén, valamikor 1550 és 1557 között született ez a történet. A felsorakoztatott példák tükrében pedig kimondható, hogy a nyomda volt a helyszín, ahol Kolozsvár humanista eredetmítosza megszületett. Természetesen nem fizikai térként értelmezve, hanem mint a humanista gondolkodók és gondolatok találkozási helye. 32 RMK II. nr. 46. 33 Uo. 88. 34 Ld. RMK II.
