Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Reprezentációk
338 Reprezentációk principe Transsylvaniae commentarii című munkájában (1568-1573) viszont már használta a Claudiopolist, de a név körüli bizonytalanságot jól példázva, Kolozs vármegyére vonatkozóan említi. A város nevét ő is Colosvar formában jegyzi.21 Magyar nyelvű történeti írásokban, Borsos Sebestyénnél, Heltainál vagy Tinódi krónikájában - talán érthető módon - inkább a magyar Kolosuar/ Coloswar alakkal találkozunk, de ezek a források is hallgatnak a város császári alapításáról. Azt hiszem, megállja a helyét az a következtetés, hogy aló. század utolsó három évtizedéig a Claudiopolis név nem került be történetírói narratívákba. Ha a pragmatikus irodalmat kezdjük el kutatni, és onnan próbáljuk a névalkotás kronológiáját felépíteni, ugyanerre a következtetésre jutunk: a Claudiopolis megnevezés a 16. század utolsó évtizedeiben került az iratokba. A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyveiben 1583-ban, a gyulafehérvári káptalanjegyzőkönyveiben pedig 1592-ben említették először e néven a várost. De ezekben az esetekben a latin név nem a hivatalos szövegezési formulához köthető, az ugyanis egy végrendelet szövegében, illetve egy tanúvallomásban jelenik meg, ami szóbeli közlést feltételez.22 Mint ahogy a peregrinációs mozgalom legfőbb forrásaiban, az egyetemi anyakönyvekben megjelenő, származást jelölő jelzők is szóbeli közlést rögzítenek. Ezek tanúsága szerint, először Wolphard István nevezte magát Claudiopolitanusnak 1560-ban, majd Georg Serarius 1567-ben.23 Ez utóbbinak alig két évvel korábban jelent meg Hunyadi Mátyás tiszteletére írt epigrammája Heltai gondozásában. A kötet címlapján Claudiopolis szerepelt a kiadás helyeként, illetve a Schola Claudiopolitana volt az intézmény, ahol a dicsőítő versek megszülettek.24 Két olyan ember példáját látjuk tehát, akik még külföldi peregrinációjuk előtt kapcsolatban voltak a kolozsvári humanista elittel és annak aktív szellemi műhelyével, a városban működő nyomdával. Ha a központi (királyi/fejedelmi) kancellária által kibocsátott iratokat nézzük, a hipotézis - miszerint a név kialakulásának időpontját a század közepére, széleskörű használatát pedig a század utolsó évtizedeire kell tennünk - nem tűnik megdönthetőnek. Ugyanakkor a szebeni káptalan iratanyagában akad egy másolati könyv, melyben egy 1567-ben kiadott parancslevél 18. századi másolata található, s melyben a Claudiopolis megnevezés szerepel.25 A szöveg teljes hitelességét megkérdőjelezi a másolás lehetséges interpretációja, de 21 Forgách 1866. 5. p. 22 A kolozsmonsotori konvent nr. 392; Az erdélyi káptalan nr. 899. 23 Tonk-Szabó 1992. nr. 2547. 660. p. 24 Monok-Zvara 2007. 191. p. 25 SzmÁL A nagyszebeni evangélikus káptalan levéltára. Lajstromozott iratok. I. nr. 154.
