Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Reprezentációk
Serfőző Szabolcs: Habsburg reprezentáció a kora újkori magyarországi...301 amikor lemeszelték a városháza homlokzatán lévő kétfejű sast, s bőséges lakomával ülték meg a „kétfejű sas torát”.'02 Összegzés A magyar történetírás egy igen meghatározó irányzata a 19. század második felétől, azaz éppen a fent említett képrombolásoktól kezdődően hosszú időn át negatívan ítélte meg a Habsburg-dinasztia szerepét Magyarország kora újkori történetében. Elég itt például Mód Aladár 400 év küzdelem az önálló Magyarországért című könyvének 1951. évi kiadására utalni, amely - a korábbi időszakok nemzeti romantikus szemléletét is „túllicitálva” - egyenesen gyarmati szolgaságként jellemzi ezt az időszakot. Az utóbbi időben jelentős fordulat következett be, így a mai történetírás már sokkal árnyaltabban látja ezt a korszakot, s a Habsburg Monarchiába betagozódott magyar rendi állam működését sokkal inkább a kompromisszumkényszerek és kiegyezésrendszerek mentén értelmezi.102 103 A propagandisztikus felhangoktól eltekintve a Habsburg reprezentáció magyarországi emlékei is arról tanúskodnak, hogy a dinasztia uralmát a kortársak, a szabad királyi városok vezetői is alapvetően pozitívan, legalábbis kölcsönös előnyökkel járó kompromisszumként értékelték. A városházi Habsburg reprezentáció elemei is ennek a kompromisszumkeresésnek a jegyében születtek, s a szabad királyi városok érdekérvényesítési stratégiájának részeként értelmezhetőek, hiszen megrendelőik is maguk a városatyák voltak. A városházi Habsburg portrégalériák és a városkapukra festett Habsburg jelvények egyaránt a szabad királyi városok jogállásának és identitásának, az uralkodó iránti lojalitásának kifejezőeszközeként szolgáltak. Különösen jól érzékelhető ez Sopron esetében, ahol — Pozsonytól eltérően - a 17. században az evangélikus városvezetés folyamatosan látványos gesztusokkal juttatta kifejezésre a dinasztia iránti hűségét.104 Úgy tűnik, Sopronban a politikai és gazdasági szempontok, mint például a városnak a királyi privilégiumként biztosított vámmentes borkereskedelemhez 102 Ellenőr, 9. (1877), június 15. 3. p. 103 Pálffy 2010. Szemléletváltásról tanúskodik az is, hogy a városházák tanácsterméből korábban eltávolított Habsburg-portrék közül több is visszakerült korábbi helyére. így például a kőszegi városháza tanácstermének falára már 1991-ben visszakerültek a múzeumból a Habsburg-portrék, így a városatyák ma is ezek alatt tanácskoznak. 2013-ban ünnepélyes keretek között - Habsburg György jelenlétében - elhelyezték a pécsi városháza tanácstermének falán Márai Terézia 1780-ban festett portréját. A 2016. évi felújítást követően a győri városháza dísztermébe is visszakerült Mária Terézia portréja. 104 Serfőző 2020c.
