Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)

Reprezentációk

Serfőző Szabolcs: Habsburg reprezentáció a kora újkori magyarországi...291

Terézia portréjának megfestésével is megbízta Mich(a)el József egri festőt,61 majd ugyanő 1746-ban „Őfelsége hercegének” képmását is megfestette a város számára, amely valószínűleg a gyermek József főherceg magyar nemesi díszruhás képmása volt.62

Pécs csak 1780-ban nyerte el a libera regiae civitas címet Mária Teréziától, de a város már jóval korábban beszerezte a királynő egészalakos képmását a városháza tanácsterme számára.63 A nagyméretű festmény, amely Gottfried Bernhard Gőz egyik 1745 körüli rézmetszete nyomán készülhetett,64 nem szokványos uralkodóportré, hanem egy allegorikus kompozíció, amelynek témája: a Magyar Királyság hódolata az osztrák örökösödési háborúban győzedelmeskedő Mária Terézia előtt. A kép magyar koronázási díszruhában ábrázolja a trónon ülő királynőt, baljában jogarral. Előtte magyar ruhás apród térdel, fején kócsagtollas, vörös leffentyűs kalpagban, vállra vetett mentében, amint a párnára helyezett Szent Koronát és az országalmát nyújtja a királynő felé. Az apói MNL HML V.l.b B XXI.a68. (Egerváros számadáskönyve, 1742),Nr. 39.: „Die4X.bris, fizettem Josef Michel képírónak, hogy Felséges Kyrálné (!) Asszonyunk a várass házánál képeit leírván - 13.50 ft”. A kép 1949-ben a Dobó István Vármúzeum gyűjteményébe került. Szilasi 2010. 359. p. 1770 körül a szintén nem szabad királyi városi rangú Érsekújváron is elhelyezték Mária Terézia arcképét a városházán (Thain 1932. 33. p), a portré azonban nem került az érsekújvári Thain János Múzeum gyűjteményébe. (Köszönöm az adatot Varga Zsuzsannának.)

62 MNL HML V.l.b Eger város tanácsának iratai, 1746:96, Nr. 14.: Item Ihro durchlaucht. deß jungen Prinzten Contrafait - 6 fi. Idézi Voit 1969. 124. p. (Tévesen „őfelsége hercegeinek kontraféjáról” ír.)

63 A festmény 1905-ben, a régi városháza lebontásakor került a Városi Múzeum gyűjteményébe, II. József és II. Lipót magyar nemesi díszruhás, hasonló méretű portréjával együtt (ltsz. 60.106, 60.108). Ld. Pécsi Közlöny, 13. (1905), június 11. 4. p.

A korábbi kutatások a pécsi városházáról származó portréként tartották számon Mária Terézia gyászruhás portréját, amelyet Michael Alexander Bachmayer festett 1780-ban, abban az évben, amikor Pécs szabad királyi város lett. Ld. Gödölle-Pallos 2014. Kat. Nr. IV.2. A kép és párdarabja, II. József portréja valójában Kämmerer Ferenc (1825-1910) pécsi ügyvéd ajándékaként került az újonnan megalapított pécsi Városi Múzeum gyűjteményébe. Ld. Pécsi Napló 14. (1905), március 16. 4. p. A pécsi Városi Múzeum gyarapodási naplójába 1905. február 9-én vezették be a két portrét mint Lotharingen Ferenc és Mária Terézia olajfestményü képét ” ,A képek Kämmerer Hölbling Tekla tulajdonát képezték. ” megjegyzéssel. Elképzelhető, hogy a portrék a pécsi püspökségről származnak, mivel a tulajdonos apja, Hölbling Miksa (1811-1901) több pécsi püspöknek is háziorvosa volt. (Ezúton is köszönöm Szili Dánielnek és Czakó Ferencnek a pécsi festmények kutatásához nyújtott segítségüket.) A királynő özvegyi ruhás portréja később a Városi Múzeumból az (új) városháza közgyűlési termébe került. Ld. Pécsi Napló, 39. (1930), november 30. 2. p.

64 A rézmetszet egyetlen ismert, temperával színezett példánya a villingen-schwenningeni Franziskanermuseum gyűjteményében található, s feltehetően a helyi bencés kolostorból származik. Ld. Serfőző 2020b. 320. p.