Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Reprezentációk
292 Reprezentációk ród baljában kivont szablyát tart, amely az örökösödési háború során a magyar rendek által Mária Teréziának nyújtott katonai támogatásra utal, s ezáltal a legendás vitám et sanguinem-jelenetet idézi.65 A királynő mögött olvasópulton a nyitott Szentírás, amelynek lapján a Makkabeusok II. könyvéből vett idézet olvasható: „Accipe sanctum gladium munus a Deo, in quo deicies adversaries” (Vedd Isten ajándékát, a szent kardot! Megsemmisíted vele az ellenséget.) [2Makk 15,16]. Az olvasópulton függő apostoli kettős keresztes olvasó révén a bibliai idézet az Apostoli Magyar Királyság haderejére vonatkoztatva nyer aktuálpolitikai értelmet. A trónus fölött a kétfejű sas alakja, valamint a cseh kétfarkú oroszlánok által tartott - stilizált - cseh királyi korona látható annak jeleként, hogy 1742-ben az osztrák és magyar csapatoknak sikerült legyőzniük a bajorokat, s így a következő év májusában Mária Terézia megszerezte a pragmatica sanctio értelmében őt megillető cseh koronát a Wittelsbach-házi VII. Károly császártól. A királynő triumfusát jelzik a háttérben jobbra feltűnő római öltözékű katonák is, akik diadalmenetben vonulva egy koronákból álló győzelmi jelvényt visznek. Mögöttük a bécsi Stephansdom tornya sejlik fel. A kép aktuálpolitikai tartalma alapján feltételezhető, hogy a festmény az 1745 körüli években készülhetett, ám az is elképzelhető, hogy Pécsnek a „felszabadulásért,” a szabad királyi városi cím elnyeréséért - a kegyúrral, Klimó püspökkel szemben, a vármegyei nemességgel közösen - folytatott, 1767-ben megkezdett küzdelmével összefüggésben készült.66 A 17. század végétől, a Diploma Leopoldinum (1691) által hozott „impériumváltás” eredményeként Erdélyben is megjelentek a Habsburg reprezentáció különféle műfajai. Nagyszebenben különösen nagy számban maradtak fenn olyan emlékek, amelyek a szász (város)vezetőknek a Habsburg fejedelmek iránti lojalitását hirdetik. Ez egyrészt abból ered, hogy a város kitüntetett szerepet játszott az erdélyi Habsburg kormányzatban, hiszen 1703-tól Nagyszeben volt az erdélyi főkormányszék székhelye,67 a Gubemiumnak pedig az erdélyi 65 A villingeni metszeten több helyen felirat olvasható, amelyeket a pécsi festményen feltehetően szennyeződés takar. Az apród szablyáján: Brachium adhuc, et adhuc Herculis ensis adest (Nézd, íme itt van Herkules karja és kardja, amelyek készen állnak); a kettős keresztes feszület felső keresztfáján: In hoc signo vinces (E jelben győzni fogsz); a kép bal szélén az osztrák címerpajzsban: Substantia et divitiae in domo eius, et iustitia eius perseverans semper [Zsolt. 111.3] (Tevékenysége fönség és erő, s igazságossága örökké tart); a trón fölött a kétfejű sas mellén kartusban Mária Terézia uralkodói jelmondata: Justitia et dementia (Igazsággal és kegyelemmel). 66 Sándor-Tímár 1980. 16. p. 67 Nagyszeben vezető szerepét már II. András király 1224-es kiváltságlevele, az ún. Andreanum kijelölte. Ettől kezdve a város folyamatosan - államformától függetlenül - a szász universitas élén állt.
