Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Városi jogok
28 Városi jogok követeit is elküldi, és kéri, hogy ő maga szintén vegyen rajta részt.103 Azt nem tudjuk, hogy ezt a gyűlést valóban megtartották-e, ám ez év szeptemberében Frangepán György egy ilyen eseményről keltezte levelét Désházy Istvánnak.104 Mindez azért fontos, mert ezekből az adatokból úgy tűnik, hogy Zágráb városa már nagyon korán, legkésőbb az 1530-as évek elején a tartományi gyűlések mind gyakoribb központjává vált, és Frangepán személye jelzi, hogy a szlavón nemesség mellett immár a horvát előkelők is részt vettek rajta. Igaz, ettől még nem beszélhetünk a horvát és a szlavón nemesi gyűlések összeolvadásáról, hiszen Frangepán György báróként a szlavóniai birtokai miatt is kaphatott meghívást. A fentebb már részletesebben említett 1537. évi események, illetve Kőrös vármegye egyre nehezebb helyzete magával hozta, hogy ez a tendencia tovább folytatódjon. 1538. május 19-én Keglevics Péter bán elnökletével immár mindkét tartomány rendjei itt gyűltek össze, hogy előkészítsék az oszmánok elleni hadjáratot, amely azonban végül elmaradt.105 Miként a bán beszámolójából értesülünk, a horvát előkelők inkább követeik révén képviseltették magukat, ám közben az ország minden részéből érkeztek hozzájuk menekülők, nemesek és nemtelenek egyaránt. Sokan a végvárak környékén élők közül hátrahagyták földjeiket és házaikat, és védelemért könyörögtek.106 Zágráb megtelt rettegő emberekkel, és először tűnhetett úgy a külső szemlélőnek, hogy itt dől el Horvátország és Szlavónia sorsa. Ez persze nem volt igaz, mert a hadjárat végül különböző okok miatt meghiúsult, ám az oszmán hódítás így is lassabb ütemben folytatódott, és a Száván való áttörés végül elmaradt.107 Az 1540-es években mind gyakrabban Zágráb adott otthont a szaporodó számú gyűléseknek. A katonai védekezés és a hadiadók kérdése állandó témát szolgáltatott. A gyakori megjelenés mindinkább magával hozta azokat a metódusokat, amelyek majd az újkori gyűlések elmaradhatatlan részeivé váltak. Ilyen volt az uralkodó parancsa és az általa kiválasztott megbízottakról szóló értesítés. Minél előkelőbb személy - vagy személyek - érkeztek, annál nagyobb fajsúlyú kérdéseket vitattak meg. Az 1546. május 2-ára meghirdetett 103 „Indicturus est rex Zágrábié conventum, quo speciales suos commissarios missurus est. Rogamus dominacionem vestram, ut illi intersit et alias quoque invitet, audiet ea qua ad commodum, salutem et defensionem istorum regnorum pertinebunt.” Laszowski XII. 112.p. 104 Uo. 112-113. p. 105 „congregacionem Zágrábié celebraremus, quam ad diem decimam nonam mensis huius presentis proclamare fecimus tűm in Sclavonia, tűm eciam in Croacia” 1538. május 1. Kosztel. Keglevics Péter Nádasdy Tamásnak. Sisic 1915. 204. p. 106 Sisic 1915. 224. p. 107 Varga 2010a. 817. p.
